Jelenleg a legnagyobb nemzetiségi kisebbséget a törökök alkotják Németországban. Számuk eléri a 3 milliót. Sokan közülük már rendelkeznek német állampolgársággal is, de többségük mint török választópolgár szerepel Ankara diplomáciai kirendeltségeinek névsorában, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy jogosultak a november elsején esedékes választáson való részvételre is.
A konzervatív iszlám elveket valló jelenlegi államfő, Recep Erdogan a választástól az abszolút többség megszerzését reméli a törvényhozásban és ennek érdekében diktatórikus módszerektől sem riad vissza. Mindez megosztja a törököket és ez az elnök hívei és ellenfelei közti szembenállás a német földön élő török kisebbségre is egyre erősebben kihat.
Az elmúlt hetekben Düsseldorfban, Wuppertalban, Kölnben, de Berlinben is súlyos sebesülésekkel járó véres összetűzések voltak Erdogan támogatói és bírálói között. Az állami tévécsatorna Frontal 21 cimű riportja beszámolt arról, hogy legalább 20 ezerre tehető a Németországban élő szélsőséges beállítottságú törökök száma, akik gyakorlatilag semmilyen erőszaktól sem riadnak vissza az Erdogan politikáját bíráló honfitársaikkal szemben.
Mintegy velük karöltve lépnek fel az ankarai titkosszolgálat ügynökei is, akik kiváltképpen a német társadalomba már beilleszkedett, liberális beállítottságú, zömében értelmiségi törököket vesznek célba megfélemlítési szándékkal.
A Zöldpárt egyik török származású ügyvédje a tévériportban elmondta, hogy ismeretlen személyektől olyan figyelmeztetéseket kapott, amelyek egyértelműen a titkos ügynökök mesterkedéseire utalnak azzal a céllal, hogy azonnal szüntesse be a török államfő politikájának nyílt bírálatát.
Koblenzben pedig rövidesen megkezdődik három személy pere, akikről a német hatóságok feltételezik, hogy az ankarai titkos-szolgátat megbízásából adatokat gyűjtöttek az államelnök intézkedéseit ellenző Németországban élő törökökről, valószínűleg későbbi megtorlás előkészítése céljából.
A bírósági ügy pikantériája, hogy az egyik vádlott Recep Erdogan korábbi tanácsadója.