A kancellár részéről korábban szorgalmazott kvóta bevezetése, amelynek értelmében az Európai Unió területére érkező menekülteket a tagállamok arányosan fogadnák be, szóba sem került a brüsszeli csúcsértekezleten. Ehelyett megállapodtak az unió külső határainak védelmére létesült ügynökség, a Frontex létszámának bővítésében, hogy ezen túl saját hatáskörében kezdeményezni tudja a menekültstátuszra nem jogosult személyek hazajuttatását.
A Frontex egységek elsősorban az úgynevezett hotspotokon fognak fellépni az Európai Unió integrált határvédelmében.
Diplomáciai források szerint a német kancellár kezdeményezésére Törökországot aktívan bevonták a menekültkérdés rendezésébe. Ankara ellenszolgáltatásul ígéretet kapott arra, hogy felgyorsítják az Európai Unióba történő felvételének előkészületét, megkönnyítik a török állampolgárok beutazását az uniós tagállamokba, valamint 3 milliárd eurót bocsátanak a török kormány rendelkezésére a menekülttáborokban élők helyzetének javítására, valamint az onnan Nyugat-Európa felé induló tömegek feltartóztatására.
Ez a döntés alighanem Angale Merkel számára jelent komoly eredményt, mert eddig semmi jel sem mutatott arra, hogy a Németországba tartó migránsok áradata jottányit is csökkent volna, márpedig ez fokozódó politikai és társadalmi feszültséget okoz Németországban.
Emellett - úgy tűnik, - a kancellár személyesen is elérkezett teherbíróképességének határára, legalábbis erre utalt a péntek reggeli, a brüsszeli csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatója, amelyen rendkívül fáradtnak tűnt, összetett mondatait csak nehezen tudta befejezni, gondolatmenetének fonalát pedig többször is elvesztette. Tudósítók szerint alig emlékeztetett arra az Angela Merkelre, aki július közepén, az Európai Unió 17 órán át tartó maratoni tanácskozása után csaknem frissen és jó hangulatban jelentette be a görög pénzügyi válság rendezésében történt megállapodást Alexis Ciprász görög miniszterelnökkel.
Fordulóponthoz érkezett a gigantikus aranylopási ügy