Tavaly január óta legkevesebb 58 harcosa hagyta ott az Iszlám Államot.
Az erről szóló tanulmányt a londoni King's College Radikalizálódást és Politikai Erőszakot kutató Központja adta ki.
Az anyag szerint csak a nyáron 17, eredetileg nyugatról érkezett dzsihádista harcos szökött meg, de a szerzők szerint ezek csak egy kisebb részét jelentik adezertőröknek, akik közül sokan félnek felfedni magukat.
A Központ arra sürgeti a kormányokat, hogy gyakorlatilag adjanak büntetlenséget a nyilvánosság előtt megszólaló dzsihádistáknak.
Ezzel a szerzők szerint elijesztetnének másokat attól, hogy csatlakozzanak a brutalitása miatt hírhedt szélsőséges szervezethez.
A kiábrándult és a nyilvánosság előtt megszólaló dzsihádisták többségében azt mondták: más szunnita muzulmánok, köztük ártatlan civilek meggyilkolása miatt lett elegük.
Az is hozzájárult döntésükhöz, hogy a szervezet nem tudott szembeszállni Bassár al-Aszad szíriai elnök rezsimjével.
"Világos, mint mondanak a dezertőrök: azt, hogy az Iszlám Állam nem védi meg a muszlimokat, hanem gyilkolja őket" - állapítja meg a tanulmány.
Efraim B., egy németországi volt dzsihádista azt állította: több, mint húsz bajtársa nevében szólalt fel, akik azért utaztak Szíriába, hogy Aszad ellen harcoljanak. Ott helyben azonban kiábrándította őket a valóság.
"Muszlimok harcolnak muszlimok ellen. Aszadról megfeledkeztek. Az egész dzsihád a feje tetejére állt" - mondta.
A jelentés szerint az Iszlám Állam ellenségnek tartja az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereget és az Al-Kaidához kötődő Nuszra Frontot. Ezekkel az erőkkel "elkeseredett csatákat vívott".
A szökevények nagy része Törökországba menekült, de sokan ragadtak Szíriában és Irakban. Azokat, akiket elfog az Iszlám Állam, kivégzik, mivel a szervezet szerint szentségtörést követtek el.
A jelentést készítő intézet szerint bár "a dezertőrök egy része bűntettek elkövetője", a nyugati kormányoknak "jogi eszközökkel" kellene bátorítani őket arra, hogy elmeséljék történetüket és így vegyék el mások kedvét attól, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz.
A szerzők szerint a legfőbb ok, amiért sokan a Közel-Keletre mentek harcolni, az Aszad-rezsim brutalitása volt. Némelyeknek jólétet, autókat és tartozásaik kifizetését ígérték. Ezek az ígéretek viszont legtöbbször nem valósultak meg.
Égi háború: az oroszok életveszélybe sodorták a WizzAir több száz járatának az utasait