Szlovákia az év végén záruló 2007 és 2013 közötti uniós programozási időszak pénzügyi keretéből még 3,5 milliárd eurót nem hívott le, ami a hét éves időtartamra folyósított 11,6 milliárd euró valamivel több mint 30 százaléka.
A pénzösszeg felhasználása tehát év végéig áll Szlovákia rendelkezésére, az államnak azonban számolnia kell az adminisztratív elszámolás legalább féléves időtartamával. Elemzők szerint az ország eleshet az uniós forrásoktól, ezzel szemben a kormány optimista.
A brüsszeli pénz hatékony felhasználása még a legfontosabb operatív programok esetében sem valósult meg. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a versenyképesség és a gazdasági növekedés előmozdítása, illetve az állami hivatalok elektronizációja mind a megvalósítatlan projektek közé tartozik.
A közgazdász szerint azonban a probléma elsősorban a kisebb operatív programokat érinti, mivel azok megvalósításához még több versenytárgyalásra van szükség, és lebonyolításuk több adminisztratív munkával jár. Dudás Tamás úgy véli, a korrupció szintén gátat szab a brüsszeli források lehívásának.
"Folyik bizonyos fokú pazarlás az európai uniós pénzek lehívásánál, és sajnos a korrupció is jelen van. Ekkora mennyiségű pénz láttán sokan elcsábulnak, és ezt csak nagy fokú odafigyeléssel lehetne megelőzni" - mondta Dudás Tamás.
Csehország is hasonló cipőben jár; a 7 éves programozási időszak pénzügyi keretéből negatív forgatókönyv esetén akár mintegy 3,85 milliárd eurót hagyhat a brüsszeli kasszában. Ezzel Szlovákia mellett Csehország a 28 tagú Európai Unió egyik legrosszabbul teljesítő államává válhat.