Bár Görögország még nem fogyott ki a pénzből, de már technikai csődről beszélnek vele kapcsolatban. Ahogy kormányilletékesek előrejelezték, Athén kedd éjfélig elmulasztotta befizetni IMF-tartozása aktuális, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét.
Ezzel véget ért a 2010-ben indult nemzetközi segélyprogram és évek óta első ízben Görögország nem számíthat védőhálóra.
A görögök jelentős részének ugyanakkor a segélyprogramhoz kapcsolódó brutális megszorítások olyan szenvedést okoztak, hogy nem a "védőháló" kifejezés jut az eszükbe róla.
A Valutaalap hivatalos közleménye szerint Görögország "hátralékot halmozott fel" és csak akkor juthat további IMF-pénzhez, ha befizeti a hátralékot.
Görögországon kívül Szudán, Zambia, Peru és Zimbabwe volt az, amely nem tudott időben törleszteni a Valutaalapnak.
A részleges csőd előtt a görög kormány az utolsó órákban haladékért folyamodott az IMF vezetéséhez. Christine Lagarde, az intézmény igazgatója protokolláris hangnemben annyit mondott: az igazgatótanács "időben elbírálja" a kérést.
Tudósítók szerint azonban annyira megromlott a viszony a felek között, hogy erősen kétséges, hogy Athén megkapja-e a hasonló helyzetbe került országoknak adott, hagyományosan 30-napos fizetési haladékot.
Az elmúlt hetek egyre rosszabb hangulatú tárgyalásai során az IMF-delegáció kisétált a tanácskozásról, miközben bírálta a görögök taktikáját. Ciprasz görög miniszterelnök pedig azzal vádolta meg az Valutaalapot, hogy "meg akarja alázni" országát.
Bár Görögországot a Fitch hitelminősítő még rosszabb pozícióba sorolta, mint korábban, a minősítők nem tartják úgy, hogy államcsőd következett volna be.
Kérdés azonban, hogy mit tartogat a jövő, van-e visszaút, vagy Athén most már bizonyosan kifelé halad a Valutaunióból - ami súlyos csapás lenne az euróövezet többi tagállamának.