Amerika 250 tankot és más páncélozott harci járművet valamint ágyúkat és további 1000 harci járművet telepít a balti államokba, Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába.
Ezt Ash Carter amerikai védelmi miniszter jelentette be.
"Ideiglenesen közép- és kelet-európai országokba telepítjük egy páncélos dandár járműveit és felszerelését" - mondta Carter a balti államok védelmi minisztereivel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Azt követően, hogy Oroszország tavaly magához csatolta a Krím-félszigetet, a NATO hadgyakorlatokat indított és csapatokat mozgatott át több szövetségese területén és "vészhelyzet esetére" felszerelést átdobott ezekbe az országokba.
Az amerikai nehézfegyverzet mostani telepítése nem érinti sem Magyarországot, sem Szlovákiát és Csehországot.
Moszkvában dühösen fogadták a hírt - ezt megelőzően azonban Oroszország jelentette be, hogy 40 új, atomtöltet célba juttatására alkalmas interkontinentális rakétát állít hadrendbe.
A NATO jelenleg hat új támaszpontot épít Kelet-Európában, ahol a három nap alatt bevethető gyorsreagálású erőket szállásolják majd el.
Az amerikai védelmi miniszter ma várhatóan bejelenti azt is, hogy nagyméretű szállítógépeket is a térségbe vezényel. Ezek feladata az lesz, hogy az orosz határhoz szállítsák az európai NATO erőket.
A kontingensbe hét regionális szövetséges küld - rotációs alapon - katonákat.
NATO források szerint a februári, minszki tűzszünet kötelezi Oroszországot, hogy vonjon vissza 1000 tankot, rakétavédelmi rendszereket és más nehézfegyverzetet Ukrajnából. Moszkva rendszeresen tagadja, hogy beavatkozott volna Ukrajnában.
A NATO védelmi miniszterek, szerdai, brüsszeli ülésén téma az is, hogy hogyan reagáljanak a "hibrid hadviselésre" - melynek során az oroszbarát ukrajnai lázadók Moszkvától függetlenül lépnek fel.
A Szövetségen belül felmerült, hogy "támadásnak" lehetne minősíteni azt, ha Moszkva elégedetlenséget szítana a balti országokban élő orosz kisebbségek körében, ha civilszervezetek felforgató kampányt folytatnának vagy az orosznyelvű média hosszan elnyúló kampányba kezdene. A NATO vezetést aggasztja, hogy az oroszok korrupcióra hajlamos nyugati illetékeseket fizethetnek le és stratégiai objektumokat, például kikötőket vásárolnak.