Thomas de Meziere úgy vélte, hogy a polgárháborús vidékekről, így például Szíriából érkező személyek szinte magától értetődően menekülteknek tekinthetők, következésképpen az egyelőre még igencsak vitatott kvóta alapján idővel tovább utazhatnak abból a Földközi tenger melléki országból, amelyben először léptek uniós tagállam partjára.
A belügyminiszter utalt arra, hogy Németország rövid időn belül engedélyezi csaknem 9 ezer menekült beutazását Görög- és Olaszországból.
Utalt arra is, hogy a berlini kormány töretlenül támogatja az Európai Bizottság tervét, amelynek értelmében az olasz és görög partokra érkezett menekültek közül kereken 40 ezret más uniós tagállamok fogadjanak be.
A német hatóságok azzal számolnak, hogy idén csaknem 400 ezerre emelkedik a menekültjog iránt folyamodók száma. A kormány az elhelyezésük, élelmezésük és ügyeik intézésére létesített anyagi keretet kétszeresére emelte, így már erre a célra 1 milliárd euró áll a település rendelkezésére.
Mivel a menekültek között nagy számban vannak fiatalok, a központi munkaügyi hivatal elnöke kijelentette, hogy azokat semmiképpen se fenyegesse a kitoloncolás veszélye, akik szakmát kezdtek tanulni, illetve ipari tanulónak szegődtek.
Gazdasági vezetők már régóta kifogásolják, hogy nincs elég jelentkező a kiírt szakmunkásképzésekre, és indítványozták a kormánynak, hogy hozzon olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a külföldi fiatalok felkészítését valamely szakmára, illetve tegye lehetővé jól képzett menekültek számára a mielőbbi munkavállalást.
Jelenleg a menekülteknek legalább 3 hónapot kell várniuk és csak ezután jelentkezhetnek valamely állásra, amely iránt nincs érdeklődés német állampolgár részéről.