Az európai és más külföldi hitelezők most már nem is próbálják rejtegetni, mennyire ellenszenvesnek találják Alekszisz Ciprasz, a görög kormányfő tárgyalási módszereit.
Közeledik a 24. óra és a felek azzal szembesülnek, hogy Görögország kifelé tart az eurózónából, ami akár az Uniós tagság feladásához is vezethet a jövőben. Mindez azt jelentené, hogy a nyugati világ elveszíti egyik bástyáját, amit sem Brüsszelben, sem Washingtonban nem akarnak.
A Valutaunió pénzügyminiszterei csütörtökön ülnek össze ismét, hogy a görög mentőcsomagról tárgyaljanak. Általános vélekedés szerint ez lesz az utolsó esély a megállapodásra.
Ciprasz és kormánya azonban továbbra sem akarja teljesíteni a hitelezők követeléseit, amelyek szerint csökkentenie kell a nyugdíjakat és meg kell emelnie az ÁFÁ-t, ha hozzá akar jutni a csőd elkerüléséhez szükséges euró-milliárdokhoz.
A kormányfő azt mondta: a Valutaalapnak, amelynek frusztrált képviselői egyszer már kisétáltak a görögökkel folytatott tárgyalásokról, "büntetőjogi felelőssége" van.
A görögök kilátásba helyezték azt is, hogy Görögország mégsem fizeti vissza a hónapban esedékes, 1,6 milliárd eurós törlesztő-részleteket a Valutaalapnak, annak ellenére, hogy korábban ezt megígérte.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője, akit korábban a Ciprasszal szimpatizáló kevesek egyikének tartottak, azt mondta: együtt érez a görög néppel, de nem a görög kormánnyal.
Brüsszelben már egy vasárnapi rendkívüli csúcsot terveznek az Uniós vezetők részére, abban a hitben, hogy kudarcba fullad a csütörtöki tárgyalás az eurózóna pénzügyminiszterek között.
Juha Sipila finn miniszterelnök azt mondta: most már csak a csoda segíthet abban, hogy sikerüljön alkut kötni Athénnel.
Kommentátorok megjegyzik: az, hogy Görögország nem fizet az IMF-nek, még nem minősül államcsődnek, mivel a Valutaalap nem kereskedelmi hitelező. Viszont kérdéssé teszi, hogy az európai partnerekkel való egyetértés hiányában a görögök hozzáférhetnek-e majd júliusban 3 milliárd euró értékű kötvényhez az Európai Központi Banknál.