Isztambul forgalmasabb utcáin lehetetlen néhány lépést megtenni anélkül, hogy az ember ne találná szembe magát egy szemüveges és bajuszos, jóságosan mosolygó középkorú férfi fotójával.
Õ Ahmet Davutoglu, a 13 éve kormányzó, iszlámista szimpátiájú Jog és Igazságosság Párt soraiból kikerült miniszterelnök.
A Törökországban AK-nak nevezett párt annyira domináns a médiában és az utcákon, hogy csak elvétve látni a fő ellenzéki erő, a Republikánus Néppárt jelöltjeit vagy posztereit. Reccep Tayyip Erdogan köztársasági elnök pedig - annak ellenére, hogy az alkotmány szerint semlegesnek kéne mutatkoznia -, nem rejti véka alá, hogy saját pártját támogatja.
A szinte totális médiafölény ellenére azonban a törökök kezdenek kiábrándulni az AK-ból, amely példátlan gazdasági növekedést és vagyonosodást hozott az elmúlt évtizedben. Néhány nap alatt két közvélemény-kutatás is az AK visszaesését jósolta, ami nyomán esett a török líra más valutákkal szembeni árfolyama.
2002-ben, amikor a Jog és Igazságosság - akkor még Erdogánnal az élén - hatalomra került, az egy főre jutó GDP 3600 dollár volt. 11 évvel később már ennek a háromszorosa, és Törökország a 20 legfontosabb ipari állam közé emelkedett - jegyzi meg a Reuters.
A gazdasági növekedés mostanra fékeződött és Törökországot is adósságválság fenyegeti: az utóbbi években 11-szeresére emelkedtek a lakossági tartozások, miközben a magánszemélyek és a cégek szinte alig takarítanak meg.
Ebben a helyzetben a fő ellenzéki erő, a világi érzelmű és városi lakosokat és az elitet tömörítő, Republikánus Néppárt úgy érzi: immár a gazdasági témák felvetésével is fogást találhat az AK párton.
Erdogan elnök kormánypártját eddig jelentős mértékben támogattak a kisázsiai dolgozók és vallásos érzületű törökök, akik úgy érezték, hogy a korábbi republikánus kormányok figyelmen kívül hagyták őket - de immár ők is elégedetlenek.
Mindez ahhoz vezethet, hogy a június eleji választásokon az AK nem szerez "szupertöbbséget" a parlamentben.
Pedig ez lenne a cél azért, hogy megvalósulhasson az autoriter stílusa miatt bírált Reccep Tayyip Erdogan álma. Erdogan elnöki köztársaságot szeretne, de az ehhez szükséges alkotmánymódosítást csak abszolút többség mellett lehet végrehajtani.