Míg a brit média nagy része arra koncentrált, hogy a hagyománynak ellentmondva ismét koalíciós kormányzás jön Nagy-Britanniában, a politikai elit sok kérdéssel adós maradt választóinak.
A kampányban a két nagy párt azt bizonygatta a szavazóknak: azért kell rájuk szavazni, mert ellenfeleiknél jobban gazdálkodnának. Felelőtlenül ígérgettek - mondták erre gazdasági kommentátorok.
"Honnak szedjük a pénzt?" - ez volt a kampány fő kérdése, továbbá ez: "hogyan finanszírozzuk az egyre drágább állami egészségügyet, miközben egyre tovább él az elöregedő lakosság?" Az eddigi brit koalíció mindkét pártja azt mondja, hogy évi 8 milliárd fonttal - gigantikus összeggel - toldaná meg az ingyenes egészségügyi szolgálat, az NHS büdzséjét. De miből?
A konzervatívok ködösen fogalmaztak, a liberálisok pedig a költségvetési hiány mérséklésében és a beinduló gazdasági növekedésben látják a forrást. A Munkáspárt nem említett nagy összeget, viszont többezer további nővért, orvost és ápolót ígért, és a pénzt a luxusingatlanok adójából teremtené elő. A reformtól viszont óvakodik, mert az szerinte privatizációval érne fel.
Az ingatlan-piac, illetve az, hogy egy egész generációnak kell letennie arról, hogy saját otthona lehessen szintén a brit élet neuralgikus pontja. Az ingatlanárak a pénzét befektető idősebb generáció és a külföldi spekulánsok látszólag feneketlen pénztárcája miatt az egekbe szöktek.
Csak a kínálat drasztikus növelése és ennek feltételeként az építési szabályok drasztikus lazítása segíthet. A nagy pártok 200-300 ezer házat építenének a következő öt évben, de kérdés, hogy azokat ki tudná megvenni.
Ahogy a Financial Times politikai kommentátora Janan Ganesh megjegyezte: a politikusok nem létező pénzeket osztogatnának, és úgy ígérgetnek, hogy a választók azt hiszik, véget ért a megszorítások időszaka. Pedig azok még évekig folytatódnak.
David Cameron konzervatív kormányfő nem meri bevallani, hogy további pénzeket von majd el a középosztálytól. Riválisa, a munkáspárti Ed Miliband pedig azt, hogy nemcsak a gazdagok adóit növeli, ha győz.
A politikusok szerint a választók nem akarnak őszinteséget, és ez igaz - jegyzi meg az Financial Times.
Annak ellenére, hogy a választások előtt rendre előjött az EU-tagságról szóló népszavazás és az esetleges kilépés, a Brexit kérdése, a kampányban kevés szó esett Európáról.
A konzervatívok győzelmük esetén két éven belül megtartanák a népszavazást, míg a Munkáspárt és az őt esetleg megtámogató Skót Nemzeti Párt nem.
Egyes kommentátorok szerint azonban a konzervatív vereség esetén a Tory Párt kitakarítaná soraiból a maradék Európa-pártiakat, és nyíltan euroszkeptikus irányt venne, ami közelebb hozná a kilépést. Sok múlik tehát a mostani brit választásokon.