1958 óta először találkozott amerikai elnök a kommunista Kuba első számú vezetőjével - Barack Obama és Raúl Castro hétvégi tárgyalása a panamai Amerika-csúcson ezért mondható történelminek.
Castro a csúcs tárgyalóasztalánál nem kímélte az amerikaiakat, amiért még mindig a terrort támogató országok listáján tartják Kubát, de tisztelettel adózott Obamának és becsületes embernek nevezte. Később mindketten azt hangoztatták, hogy egyik napról a másikra nem javulhat a viszony.
Obama azt mondta: vége a hidegháborúnak, Kuba nem fenyegetés. Nem akarnak rezsimet váltani, csak azt, hogy a kubaiak szabadon éljenek.
Castro azt hangoztatta, hogy "van, amiben nem értenek egyet, de mindenről fognak beszélni, türelemmel"
Az egyik példa a kubai ellenzékiek kezelése: a Kubai Emberi Jogi Alapítvány nevű szervezet szerint tavaly 6000 kubai politikai aktivistát vettek őrizetbe. Csak állami média létezik és újságírókat is börtönbe vetettek.
Raúl Castro 2008-as hatalomra kerülése óta viszont a kubaiak könnyebben utazhatnak külföldre és magánvállalkozásba kezdhetnek.
Készen áll-e a kapitalizmusra Kuba? - tette fel a kérdést a Newsweek magazin.
A reformok felületesek és elakadtak - mondta Fulton Armstrong, az Amerikai Egyetem Latin-amerikai tanszékének vezető kutatója a magazinnak.
Egyelőre nem engedik be a külföldi tőkét, pedig ingatlanok, építőipari, telekommunikációs és idegenforgalmi cégek várják a befektetőket, sőt megjelenik a Netflix internetes videotéka is - annak ellenére, hogy a kubaiak mindössze 5 százaléka fér hozzá az internethez.
Az átlag kubai havi fizetése kevesebb, mint 20 amerikai dollár - viszont Obama 8000 dollárra emelte azt a pénzt, amit az amerikai rokonok évente küldhetnek. Akit pedig így segítenek, az magánvállalkozásba kezdhet. Például a Newsweek-riportert szállító taxis korábbi, orvosi fizetése háromszorosát keresi meg a volán mögött.
Obamának a Havannával való viszony rendezése különleges külpolitikai siker lenne. A kubai vezetés viszont nem utalt arra, hogy elnézőbb lenne az ellenzékkel szemben vagy lazítaná a párt befolyását.
Castroék a lassú nyitás hívei, mert attól félnek, hogy az utazási és kereskedelmi lehetőségek és az internet szabaddá tétele aláásná hatalmukat. Az amerikai republikánusok pedig tiltakoznak, amiért Obama le akarja venni Kubát a terror-listáról, így egy darabig marad az embargó. Úgy tűnik, a nyitás csak lassan valósulhat meg.