Miközben a politikusok továbbra is az orosz gáztól való függőséget nevezik nagy bajnak Európában, addig a Greenpeace jó ideje az alternatív energiatermelési módszerek, az atomenergia és most a lignit égetése ellen kampányol.
A szervezet most megírta, miért nem szabad felhasználni Európa hatalmas lignit-tartalékait. A lignit olyan kőszénfajta, amelynek alacsony a fűtőértéke, ezért csak arra alkalmas, hogy erőművekben energiatermelésre használják. Előnye ugyanakkor, hogy viszonylag könnyen bányászható.
Az utóbbi negyven évben sok országban egy időre visszaesett a lignit kitermelése, ugyanakkor Németország, Lengyelország, Románia, Görögország, Kína, Ausztrália és az Egyesült Államok még mindig jelentős kitermelő.
A lignit égetése jelenleg az Európai Uniós CO2 kibocsátás tíz százalékáért felelős, de a Greenpeace szerint, ha a jelenlegi ütemben épülnek további, lignitet használó erőművek, akkor 2020-tól az évszázad végéig az EU más területeken visszafogott széndioxid-kibocsátását kioltja a lignit.
Jelenleg 19 ilyen erőmű vár jóváhagyásra Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Görögországban, Németországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában.
A zöld kampányszervezet azt állítja, hogy ezek évente 120 millió tonna széndioxidot pumpálnának a levegőbe, ami a brit energiaszektor éves emissziójának háromnegyedével egyenlő.
Egy-egy ilyen erőmű átlagban 40 évig működik, ezért a Greenpeace számítása szerint ez idő alatt öt milliárd tonna széndioxidot juttatnának a légkörbe.
A számítások szerint messze a legnagyobb kibocsátó Lengyelország lenne, amely keményen harcolt, amikor az EU meghatározta, hogy 2030-ra negyven százalékkal kell csökkenteni az emissziót. Lengyelország kilencven százalékban a kőszéntől függ, ezért számára drágább az EU-határértékek betartása.
A Greenpeace szerint "Európa szénfüggőségtől szenved" és követnie kell Amerika példáját. "Barack Obama határozottan fellépett a szén ellen Amerikában" - mondta Jimmy Aldridge, a zöldszervezet elemzője. Arra nem tért ki, hogy mindezt megkönnyítette az amerikai palagáz - és palaolaj-forradalom, amelynek nyomán az Egyesült Államok már exportálni tervezi az energiahordozókat.
A Guardian idézi Max Grunig-et, a német Ecologic Intézet közgazdászát, aki szerint a lignit égetése ugyanakkor nem akadályozza, hogy Európa betartsa széndioxid-kibocsátási határértékeit.
"Ha több a szénerőmű, akkor az emissziós cserekereskedelem részeként máshonnan vesznek majd kibocsátási kvótát, de a nettó kibocsátás nem emelkedhet."
Grüning is megjegyezte, hogy a politikailag erős Németország és Lengyelország fékezi a még radikálisabb emisszió-visszafogást az EU-ban. A hétvégén több ezer Greenpeace-aktivista tüntetett a német-lengyel határon, egy olyan helyen, ahol két falu lerombolása után kibővítenének egy lignit-bányát.