A szövetségi statisztikai hivatal közölte, hogy a múlt évben a berlini kormány költségvetése, a tartományok, a társadalombiztosítási alapok és a helyi önkormányzatok adóssága alig lépte túl a kétezer milliárd eurót, ami a nemzeti össztermelés mintegy 78 és fél százalékának felel meg és így 30 milliárd euróval maradt el az egy évvel korábbi szint mögött. Ebben jelentős szerepet játszottak az úgynevezett rossz bankok, amelyekben a válságba jutott pénzintézetek veszteséges papírjaikat helyezték állami felügyelet alá és amelyek időközben lendületesen építik le az így felgyülemlett adósságállományt.
Előnyösen érinti a német államadósság csökkentését az a külső tényező is, hogy az euró-övezet válságba került tagállamai várhatóan nem szorulnak újabb külföldi támogatásra. A közmondásos üröm az volt a kancellár örömében, hogy a második negyedévben a nemzeti össztermelés két tized százalékkal visszaesett. Elemzők ezt átmeneti tényezőkre vezetik vissza, így például az építőiparban szokásos év eleji megbicsaklás az enyhe időjárás miatt gyakorlatilag elmaradt és a tavaszra beütemezett nagyarányú építkezések már télen megkezdődhettek.
De az ukrajnai válság is közrejátszott a nemzeti össztermelés csökkenésében, mert rontotta a beruházási kilátásokat és az ezzel összefüggő vállalkozói bizalmat. Nemzetközi gazdasági szakértők azonban csaknem kizártnak tartják, hogy a második negyedévi német visszaesés egy újabb recesszió kezdete.