A vezetést az ősszel megtartandó előrehozott kongresszusig három tagú testület biztosítja, de nem kizárt, hogy a Franciaországban UMP-ként ismert párt jóval előtte szétesik.
A hamis számlázás ügyét néhány hete robbantotta ki a francia sajtó, a történet arról szól, hogy a 2012-es elnökválasztási kampány alatt a párt legalább 10 millió euróval túllépte a törvény által engedélyezett keretet, majd vezetőik ezt a törvénytelenséget úgy tüntették el, hogy a párttal munkakapcsolatban álló, Bygmalion nevű kommunikációs és rendezvényszervező cég vezetőit rászorították arra, hogy számlázzák túl a pártnak nyújtott valós szolgáltatásaikat.
A vádakat az UMP elnöke, Jean-Francois Copé előbb rendkívül határozottan, később azonban már csak halkabban cáfolta, ám az ügynek egészen május 25-ig nem lett különösebb következménye, mivel a párt vezetői az európai parlamenti választásokra készültek, és az utolsó pillanatig abban reménykedtek, hogy a helyhatósági választásokhoz hasonlóan ezúttal is sikerül megszerezniük az első helyet.
A választásokat végül a szélsőjobboldali Nemzeti Front nyerte meg, öt százalékkal verve rá a második helyre befutott UMP-re, amitől ez utóbbinál gyakorlatilag elszabadult a pokol. A legbefolyásosabb politikusok, a pártot megalapító Alain Juppé és Francois Fillon volt miniszterelnök a dolgok azonnali tisztázást követelték. A helyzetet súlyosbította, hogy hétfőn Jean-Francois Copé kabinetfőnöke a BFM televíziónak könnyek között elismerte: ő volt az, aki túlszámláztatta a szolgáltatásokat.
E beismerést követően az UMP vezetése kedden gyakorlatilag lemondásra kényszerítette a párt elnökét, aki azt állítja, hogy csak két hete szerzett tudomást közvetlen munkatársa ténykedéseiről, ám ezt szemmel láthatóan senki sem hiszi el neki. A tanácskozáson arról is döntöttek, hogy októberben rendkívüli kongresszust hívnak össze, amelynek az új elnököt kell majd választania. Addig az UMP-t három volt miniszterelnök, Alain Juppé, Francois Fillon és Jean-Pierre Raffarin vezetik.
A tét immár a párt megmentése, a pénzügyi manipulációk mellett, amelyben amúgy az ügyészség hűtlen kezelés és bizalommal való visszaélés gyanújával vizsgálatot rendelt el, a pártvezetésnek ugyanis egy teljesen más, kifejezetten politikai jellegű problémával is szembe kell néznie. Számos képviselő a mai napig kifogásolja, hogy az UMP nem nézett szembe a 2012-es választási vereségével, és nem vonta le a szükséges tanulságokat.
Mások azt vetik a vezetés szemére, hogy a pártnak nincs világos politikai irányvonala sem Franciaországot, sem az Európai Uniót illetően. Rachida Dati volt igazságügy miniszter asszony például úgy véli, hogy a jelenlegi "langyos" álláspontjuk sehová sem vezet, egy egyértelműen jobboldali programmal kell a választók elé állniuk. Amit számos képviselőtársa helyesel, de például a befolyásos, államfői ambíciókat dédelgető Alain Juppé és köre úgy vélik, inkább a közép felé kell elmozdulniuk.
Ez utóbbi orientáció azonban azt jelentené, hogy az UMP egy fokkal még inkább baloldalivá válna, és főleg átengedné a helyet jobboldalon a Nemzeti Frontnak, amely az európai parlamenti választásokon elért győzelmével áttört egy lélektani határt: érezhetően a franciák egyre nagyobb része tudja elképzelni őket hatalmon.