Radikálisabb nyugati kommentátorok szerint Oroszországban addig nem lesz valódi demokrácia, amíg a gazdaság motorját az energiahordozók exportja jelenti és amíg ezekkel Moszkva politikai nyomást tud kifejteni más országokra.
Ezért az Európai Unió - az Egyesült Államok bátorítása mellett - az orosz energiafüggőség csökkentését tűzte ki célul.
Annak ellenére, hogy az európai kereslet visszafogása csapás lenne a Gazpromnak és más cégeknek, úgy tűnik, Putyin elnöknek van B-terve: Kína.
Az orosz elnök kedden kétnapos sanghaji látogatására olyan reményekkel utazott el, hogy hosszú évek kötélhúzása után sikerül több milliárd dolláros energetikai megállapodást kötni Kínával.
A korábbi tárgyalások az árak körüli vita miatt rendre megszakadtak. Putyin viszont azt mondja, hogy most végső fázisba jutottak a tárgyalások, a Gazprom szerint pedig az "utolsó tizedesjegyről" alkudoznak.
Kiszivárgott hírek szerint a Gazprom 25 millió dollárt akart Kínától a jövőbeli szállítások garantálására, Kína azonban eddig vonakodott ezt elfogadni, mert attól tart, hogy más szállítók is hasonló megállapodásokat akarnak majd.
A Reuters szerint lehetséges, hogy meglesz az alku arról, hogy a Gazprom 30 esztendőn át évi 28 milliárd köbméter gázt szállít Kínának. Ha aláírják a megállapodást, akkor az év végén megkezdődhet annak a gázvezetéknek az építése, amelyet 2018-ban helyeznének üzembe.
Putyin elnöknek fontos lenne demonstrálni, hogy a Krím és Ukrajna miatti nyugati nyomásgyakorlás ellenére nem szigetelték el a nemzetközi porondon - jegyezte meg az FT. Bár Kína sok külpolitikai kérdésben, például Szíria ügyében Oroszországot támogatja, érdekes módon a Kijevvel való szembenállásban nem állt ki mellette.
Az FT megjegyzi, hogy a lehetséges kínai üzlet ellenére a Gazprom nagyban függ európai vásárlóitól. Egyrészt csak az évtized végétől szállítana Kínának, másrészt ha megindulnak a szállítások, akkor is jóval kevesebbet juttatna a cég Kínába, mint Európába.
Az elitek jó kapcsolata ellenére az orosz közvélemény bizalmatlan Kínával szemben. Egyesek szerint a nyersanyagban gazdag, de kis népsűrűségű Oroszországot részben gyarmatosíthatná a gyorsan növekvő és egyre erősebb Kína. Moszkva ezért más ázsiai országokkal is kereskedelmi ügyleteket akar kötni.