Hasznos az internetes személyes adatokról szóló döntés?

Infostart
2014. május 16. 21:45
A Google online keresőnek a felhasználók kérésére törölnie kell a személyes adatokhoz vezető linkeket - erről döntött az Európai Bíróság. Míg az adatvédelmi aktivisták ünnepelték a hírt, addig a cenzúrától tartók bírálták azt. Kérdéses az, milyen technikai terhet ró a keresőkre a "felejtés jogáról" szóló döntés.

Akinek nem tetszik, mit lehet róla felfedezni az interneten, az kérheti a Google-t és más keresőprogramokat, hogy töröljék a kérdéses fájlokra mutató linkeket.

Ezt mondta ki az Európai Bíróság, amikor úgy döntött: magánszemélyeknek joguk van arra, hogy "elfelejtsék őket", ha a róluk tárolt adatok pontatlanok vagy elavultak.

Az internet világában várakozások szerint nagy hatást kiváltó szabályozás előzménye, hogy egy spanyol férfi panaszt emelt a róla tárolt adatok miatt. A fiatalembernek korábban anyagi nehézségei voltak és ezt egy újságcikk is megírta.

Az anyagi gondok azóta megoldódtak és a férfi azzal érvelt, hogy az interneten sokáig olvasható cikk ártott a jó hírének.

Arról, hogy a döntés hasznos-e, máris megindult a vita. A személyes adatok védelmét fontosnak tartó aktivisták szerint a felhasználóhoz és az egyes polgárokhoz kerül a hatalom, ami csak jó lehet.

Ugyanakkor a cenzúra ellenzői szerint veszélyes következményekkel járhat a döntés. Politikusok vagy közéleti személyiségek, akik el akarják titkolni múltjuk egy-egy kellemetlen fejezetét, most töröltethetik a kellemetlen nyomokat, sőt van, aki szerint történelemhamisításhoz is vezethet, ha kérni lehet egyes adatok törlését.

"A gyakorlati alkalmazás ködös és zavaros lehet" - mondta Greg Sterling a keresőprogramokkal foglalkozó Opus Research elemzője.

Az elemző szerint problematikus lehet eldönteni, hogy mely keresési találatokat kell törölni és "kérdéseket vet fel, hogy mi a közérdekű információ". Mások azt vetik fel: mekkora feladat lesz majd például több hasonló nevű ember fényképeinek vagy státuszüzeneteinek törlése.

Margot Kaminsky, a Yale Jogi Egyetem Társadalmi Projektjének vezetője szerint az Európai Bíróság döntése nyomán "harmadik felek alkalmazhatnak járulékos cenzúrát" és ezzel kapcsolatban egy olyan kifejezést alkalmazott, amellyel az angol katonai zsargon jelöli a véletlenül megölt civil áldozatokat.

Az Index on Censorship nevű brit jogvédő szervezet szerint az új szabály olyan, "mintha bemasíroznánk egy könyvtárba és kierőszakolnánk, hogy bezúzhassunk könyveket... bár magánszemélyeket akar védeni, a döntés lehetőséget ad arra, hogy bárki tisztára mossa a múltját".

A Google azzal érvelt, hogy nem ő publikálta a fájlokat, csak segít azokhoz eljutni. A bíróság szerint viszont a keresőprogramok "adatkezelőként" lépnek fel és így utasíthatók a találatok törlésére.

A spammel elárasztott felhasználók egy része úgy érzi, örülhet, mert nehezebbé válik az adathalászat és az adatok kereskedelme. Ugyanakkor az Egyesült Államokban már egész iparág jött létre, amelyet a "hírnév menedzsment" kifejezéssel illetnek, és amely abban segít, hogy a kínosnak bizonyuló információkat töröljék vagy mérsékeljék azok negatív hatásait.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást