A német űrkutatási központ szóvivője csupán az intézmény számítógép rendszerébe történt külső behatolást volt hajlandó megerősíteni, de a kémkedési kísérlet jelentőséget jól példázza, hogy az ország védelmét szolgáló, tehát különleges feladatok végrehajtására létesített intézményt és nem csupán a házi komputer-szakértőket hívták segítségül.
A Köln közelében működő központ egyebek között együttműködött a Galileo távközlési szatelliták kifejlesztésében, amelyeket az orosz Szojuz rakéták segítségével helyeztek föld körüli pályára.
A Spiegel a számítógépekbe irányuló külső behatolás megakadályozására létesített állam védelmi hivatalt idézve azt jelentette, hogy számos jel alapján Kína próbálta kikémlelni a német űrkutatóközpont bizalmas adatait.
Az ügy pikantériája, hogy a pekingi kormány az űrkutatás terén néhány évvel ezelőtt éppen Németországgal kötötte meg az első tudományos együttműködési szerződést. Ennek keretében 2011-ben a kínai és a német szakértök együtt követték a "Senzsu 8-as" kínai űrhajót föld körüli pályáján.
A Spiegel utalt arra is, hogy Berlinben megütközést és aggodalmat keltett a behatolási kísérlet a német űrkutatási központ számítógép-rendszerébe.