Elemzők szerint az új kormányfő keddi beszédével valószínűleg történelmet írt, ritkaságnak számít ugyanis Franciaországban, hogy szocialista politikus adó-, illetve járulékcsökkentést jelentsen be, és hogy arra nemcsak a szocialista, de még a kommunista képviselők is zokszó nélkül rábólintsanak. A negyvenöt perces expozéban felvázolt intézkedések legfontosabb, már 2015 januárjától bevezetendő elemei a cégeket sújtó terhek enyhítésére vonatkoztak.
Az egyik legfontosabb könnyítésnek az számít, hogy jövő évtől a munkaadóknak semmilyen járulékot sem kell fizetniük a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottaik után, ami éves szinten 4,5 milliárd eurós könnyítést jelent a vállalatok számára. A második, ehhez hasonló intézkedés a családi hozzájárulás nevet viselő, szintén a munkáltatók által fizetendő, jelenleg 5,25 százalékon álló adót érinti, ezt 2016 januárjától a kormány 1,8 százalékkal csökkenti, és azokra az alkalmazottakra vonatkozik majd, akiknek keresete nem haladja meg a minimálbér háromszorosát. Ez az új kabinet számításai szerint újabb 4,5 millárd eurós megtakarítást jelent majd a munkáltatóknak.
Komoly újdonságnak számít az is, hogy a társasági nyereségadót az Európában egyik legmagasabbnak számító, jelenlegi 33 százalékos szintről lépcsőzetesen 28 százalékra fogják csökkenteni, igaz, ennek megvalósulását Manuel Valls 2020-ra, a jelenlegi államfői mandátum lejárata utánra ígéri, azzal a kiegészítéssel, hogy az első lépés 2017-ben, vagyis az elnökválasztás évében lesz.
A miniszterelnök ígéretet tett arra is, hogy a következő három évben egy sor alacsony hozamú, ám a cégek életét megkeserítő járulékot is eltörölnek, köztük a vállalatok társadalmi szolidaritáshoz való hozzájárulását. Ez utóbbi a TB-kasszába folyik be, mértéke 0,16 százalékos, és azok a társaságok fizetik meg, amelyek bruttó éves árbevétele meghaladja a 760 ezer eurót.
A fenti, kifejezetten liberális természetű intézkedéseket egy, a minimálbéren élők megsegítését célzó adócsökkentés egészíti ki, amely - ígérete szerint - 2017-ig megtörténik, és amely mintegy 5 milliárd eurós könnyítést jelent majd az érintetteknek.
Valls azt is megerősítette, hogy a már korábban bejelentett formában folytatják az államháztartás rendbetételét, ami azt jelenti, hogy 2015 és 2017 között 50 milliárd eurós megtakarítást hajtanak végre. Ebből 19 milliárdot az állam működésére szánt pénzeken, 10 milliárdot a társadalombiztosítási, további 10 milliárdot pedig az önkormányzati kiadásokon takarítanak meg. A fennmaradó 11 milliárdot - szavai szerint - a hatékonyabb gazdálkodással fogják megspórolni.
A miniszterelnök szerint a gazdasági mellett egyfajta polgári és identitás válság is érzékelhető az országban, ezért a következő hónapokban azt a célt tűzte ki a kormány számára, hogy csökkentse a társadalom megosztottságát, amely különösen az elmúlt két évben éleződött ki. Bár konkrétan nem említette, hogy ezt milyen módon akarja elérni, egyes elemzők arra következtetnek, hogy valószínűleg alábbhagy majd a homoszexuálisokkal kapcsolatos korábbi törvénykezési láz, illetve a gender-elméletnek az iskolákba történő bevezetését sem erőltetik tovább.