Amit az Európai Unió nem tudott megadni és amit Moszkva elkezdett folyósítani szövetségesének, Viktor Janukovicsnak, majd az ukrajnai fordulat után leállított, azt most megadta a Nemzetközi Valutaalap.
Az Egyesült Államok, az EU és más hitelezők által ajánlott 27 milliárd dolláros csomag része egy 14-18 milliárd dolláros IMF-készenléti hitel, amelynek feltétele, hogy Kijev kemény gazdasági megszorító intézkedéseket vezessen be. Ha ez megtörténik, akkor az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól és más nemzetközi hitelezőktől további segítségre számíthat a következő két évben.
Még a nemzetközi ügyekben általában Moszkva oldalán álló Kína is jelezte, hogy segít Ukrajnának, de azt nem részletezte, hogy hogyan.
"Ukrajnát gazdasági és pénzügyi csőd fenyegeti" - mondta Arszenyij Jacenyuk miniszterelelnök, aki ezzel a helyzettel indokolta, hogy elfogadja az IMF kemény feltételeit. "Kamikáze missziót folytatunk és fájdalmas lépéseket kell megtennünk" - fűzte hozzá.
Az ukrán fogyasztók egy hónapon belül a bőrükön érezhetik, mint jelent az, hogy a Valutaalap megmenti őket a csődtől: az új kormány vállalta, hogy mérsékli a földgázár támogatást és a számlák május elejétől duplájukra drágulnak.
Jacenyuk kilátásba helyezte, hogy akár 79 százalékkal is emelkedhet az orosz gáz ára, amitől Ukrajna nagyban függ. Ez nyilvánvalóan nagy elégedetlenséghez vezet majd.
Az IMF emellett azt akarja, hogy szabadabban mozogjon a helyi valuta, a hrivnya árfolyama a dollárhoz képest és hogy Kijev vezessen be szigorúbb fiskális politikát.
Mindeközben a Janukovics-ellenes tüntetések végén szabadon engedett Julija Timosenko egykori miniszterelnök közölte, hogy ő is indulni fog az elnökválasztásokon. A május 25-i voksoláson így a korábbi ellenzéki erők között erősen megoszlanak majd a szavazatok.
Az 53 éves Timosenko mellett ringbe száll Vitalij Klicsko egykori bokszoló, és a Jobboldali Szektor nevű radikális szervezet vezetője, Dmitro Jaros is.
Az IMF hitel-megállapodást a Valutalap igazgatótanácsának is jóvá kell hagynia. Az ukrán pénzügyminiszter szerint országa gazdasága az idén 3 százalékkal esik majd vissza. Oroszországban közben a nyugattal elmérgesedett viszony és a masszív tőkekiáramlás miatt arra számítanak, hogy közel 2 százalékkal zsugorodik majd a gazdaság.
Az állami nukleáris energia cég, a Roszatom azt mondta: a nyugati lépések kihathatnak a más országokkal kötött szerződésekre.