A 80 esztendős Cornelius Gurlitt müncheni lakásán tavaly februárban több, mint 1400 műalkotást foglaltak le, miután adócsalás miatt gyanúba keveredett és házkutatást tartottak nála.
Az ügyet a legnagyobb titokban tartották mindaddig, amíg a Focus című hírmagazin alig két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozta és ezzel nemzetközi feltűnést keltett, mert a lefoglalt festmények és rajzok között sok olyan is van, amelynek eredete tisztázatlan. Jó részüket a nácizmus idején elfajzott képeknek minősítették és eltávolítottak a közgyűjteményekből. Így Cornelius Gurlitt apja, mint kereskedő és műgyűjtő olcsó áron jutott hozzájuk.
A világháború után Hildebrand Gurlitt azt állította, hogy a képek a Drezda elleni légitámadásokban elpusztultak. A gyűjtemény azonban fia birtokába került és ő őrizte meg müncheni lakásán.
A képek lefoglalását követően a hatóságok vizsgálni kezdték eredetüket és ennek során közel 600 festményről kiderült, hogy feltehetően üldözött zsidókból került Hildebrant Gurlitt birtokába.
Jelenleg 10 fős munkacsoport tanulmányozza a műalkotásokat. A csoportban részt vesz a holokauszt áldozatainak kártalanítására alakult nemzetközi zsidó szervezet, a Jewish Claims Conference két megbízottja is. A bizonyíthatóan elrabolt művek kategóriájába tartozó alkotásokat hamarosan közzéteszik az elveszett kulturális javak internet-portálján.
A lefoglalt képek értékét egy milliárdra becsülik. Köztük több Delacroix, Spitzweg, Liebermann, Chagall, Picasso és Matisse alkotás is szerepel.
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte