Már eddig is köztudott volt, hogy a török származású német állampolgárok inkább a jelenleg ellenzékben lévő Szociáldemokrata Pártot támogatják, alighanem azért, mert a zászlajára írta Törökország uniós felvételének előmozdítását.
Feltehetően politikai meggondolásból, azaz szavazó-táborának erősítésére pedig, jó ideje kardoskodik a kettős állampolgárság bevezetése mellett.
A rendszerváltást követően közel 2 millió német eredetű orosz települt be, ők viszont a kereszténypártokat támogatják, mert a Keresztényszociális és a Kereszténydemokrata Unió már a Német Szövetségi Köztársaság megalakulása óta különleges kedvezményekben részesítette a szülőföldjükről távozni kényszerült németeket és az 1989 után érkezett, magukat németnek valló oroszokat is ebbe a kategóriába sorolja.
A nyáron készült felmérés váratlan fordulatra is rámutat: az egykori Szovjetunióból betelepült német ajkúak immár itt felnőtt nemzedékének nincs közvetlen tapasztalata a kommunista diktatúrával kapcsolatban, ezért egyre inkább a zöldek, valamint a keletnémet állampártból kinőtt Baloldali Párt felé fordul.
Ugyanakkor a fiatal törökök számára sem vonzó már annyira a Szociáldemokrata Párt, amelynek egy -időközben kizárt- vezetőségi tagja, Tholo Sarrazin, két évvel ezelőtt megjelent és óriási botrányt kavart könyvében óvott az iszlám előretörésétől Németországban.
A két legnagyobb pártnak eddig csak igen kevés külföldi eredetű képviselő-jelöltje volt, ezt a lehetőséget a zöldek ragadták meg a leginkább: választási plakátjaikról egyre több olyan személy mosolyog a szavazókra, akiknek szülei, nagyszülei messzi földről vándoroltak be Németországba.
Tény, hogy szeptemberben már csaknem 6 millió lesz ezeknek a szavazópolgároknak a száma, de becslések szerint a következő, tehát 2018-ban esedékes parlamenti választáson már több, mint 12 millió idegen eredetű német állampolgár fog majd voksolni.