Margaret Thatcher vidéki családban született Margaret Roberts néven, egy jól menő fűszer- és csemegüzlet tulajdonosának a lánya volt. Az oxfordi egyetemen vegyész diplomát szerzett, de hamarosan átváltott a jogra, mint peres-ügyvéd adóügyekre specializált. A politikába bekapcsolódva, 1959-ben választották konzervatív párti parlamenti képviselőnek a londoni Finchley kerületben. 1992-ig tagja volt a parlamentnek.

Pályáján gyorsan emelkedett, és amikor a párt kormányra jutott, Margaret Thatcher megkapta az oktatási- és tudományügyi tárcát. 1975 és 1979 között a Munkáspárt kormányozta Nagy-Britanniát, Margaret Thatcher ekkor lett az ellenzék vezére, 1979-ben, a választáson győztes konzervatívok színeiben, miniszterelnök. Pártját háromszor vezette választási győzelemre: 1979-ben, 1983-ban és 1987-ben.

1982-ben a Falkland Szigetek brit tulajdonjogának megőrzése érdekében háborúba szállt Argentínával.

Miniszterelnöksége tizenegy éve alatt Margaret Thatcher vérbeli konzervatív politikusnak bizonyult, megvásárolhatóvá tette a tanácsi lakásokat, és arra biztatta az ország népét, hogy vásároljon az állami szolgáltató cégek részvényeiből. Nagy harcot vívott az ipari reformot ellenző szakszervezetekkel és az ír egyesítést követelő IRÁ-val, amelynek a merénylői 1984-ben, a pártkonferencia idején, felrobbantották azt a hotelt, ahol a delegátusok megszálltak.

1990-ban, főként az Európai Uniónak a brit politikába való túlzott beavatkozása elleni, brüsszeli kemény kiállása után kezdett leváltására törekedni egy párton belüli csoport, amely végül elérte, hogy leköszönjön.

Margaret Thatchert érdemeiért bárói ranggal tüntette ki a királynő, férjét Denis Thatcher üzletembert lovaggá ütötte. Thatcher bárónő idős korában több kisebb agyvérzésen esett át, és férje 2003-ban bekövezett halála után szellemi képességei is gyengültek, de még elutazott barátja és harcostársa, Ronald Reagan temetésére, később pedig részt vett a londoni parlament nagycsarnokában, a saját bronzszobra leleplezésén.

Halála alkalmából a Madridban tartózkodó David Cameron miniszterelnök "nagy brit"-nek nevezte elődjét, és közölte, hogy hazautazik, lemondja tervezett párizsi találkozóját Francoise Hollande francia kormányfővel.

Margaret Thatcher-nek nem lesz állami temetése, de ugyanolyan dísztemetésben részesül, mint amilyet Diana hercegnőnek és az anyakirálynőnek rendeztek.

Miután belépett a Downing Street 10-be, Thatcher bevezetett egy sor politikai és gazdasági kezdeményezést, ezekkel akarta visszaszorítani a recessziót. Politikai filozófiájában és gazdaságpolitikájában kiemelt szerep jutott a deregulációnak (különösen a pénzügyi szektorban), a rugalmas munkaerőpiacnak, az állami tulajdonú vállalatok privatizációjának, és a szakszervezetek hatalmának és befolyásának csökkentésének - írja a Wlikipédia. Hivatalának első évében meglévő népszerűsége később a recesszió közepette és a magas munkanélküliség miatt csökkent, de az 1982-es Falkland-szigeteki háború és a gazdasági fellendülés hatására ismét nőtt, olyannyira, hogy 1983-ban újraválasztották.

1984-ben járt Magyarországon is. 1987-ben Thatchert harmadszor is újraválasztották, ám az általa ekkor bevezetett Community Charge (közismertebb nevén "poll tax") adózási rendszer széles körben népszerűtlen volt, és az Európai Unióra vonatkozó nézetetit sem mindenki osztotta a kormányban. 1990. november 28-án, miután Michael Heseltine kihívta a pártelnöki székért, Thatcher mind miniszterelnöki mind pedig pártelnöki tisztjétől lemondott. Thatcher főnemes, mint Thatcher Kesteven, Lincolnshire megye bárónője, s mint ilyen tagja a Lordok Házának.

Kitől kapta a Vaslady nevet?

Egy szovjet újságíró adta a "Vaslady" becenevet, a rendíthetetlen politikai vezetésért, melyet büszkén vett tudomásul. Hevesen ellenezte Nagy-Britannia EU-tagságát.

Versenybe szállt az 1950-es és 1951-es választások alkalmával. Eközben ismerkedett meg Denis Thatcherrel, a gazdag üzletemberrel, akihez 1951-ben férjhez is ment. Végül az 1959-es választások során jutott be a Parlament alsó házába.

Az 1970-es választások után a konzervatívok alakíthattak kormányt, amelyben Thatcher az oktatási miniszteri posztot töltötte be Edward Heath kormányában. 1974-ben a konzervatívok elvesztették a választásokat. 1975-ben indult a Konzervatív Párt elnöki posztjáért, ő volt Heath egyetlen komoly kihívója. A választást kisebb meglepetésre február 11-én meg is nyerte.

A hetvenes évek második felétől egyre inkább megerősödött az a meggyőződése, hogy Nagy-Britanniának radikálisan meg kellene változtatnia politikáját, hogy olyan szabad magánvállalkozások jöjjenek létre, melyeknek működésébe nem szólhat bele sem az állam, sem pedig a szakszervezetek. Az 1978-79-es sztrájkhullámok alatt politikájának népszerűsége annyira megnőtt, hogy 1979-ben megnyerte a parlamenti választásokat is. A kampányban Thatcher üzenete az volt, hogy a Munkáspárt az állami beavatkozások pártja és hogy a szakszervezetek túszává vált.

Így 1979-ben ismét a konzervatívok alakíthattak kormányt, és május 4-én Thatcher lett az első női brit miniszterelnök.

1984-ben ír terroristák merényletet követtek el ellene, de neki sikerült megmenekülnie. 11 évig volt miniszterelnök. 1990. november végén visszavonult.

Férje - Denis Thatcher (1915. május 10. - 2003. június 26.) - 2003 júniusában bekövetkezett halála után egyedül élt a saját négy emeletes házában a londoni Belgravia kerületében. Háztartási alkalmazott felügyelete alatt állt, miután több szélütés érte és dementia során szellemi képességei leépültek. 87 éves korában érte a halál.