"Az amerikaiak nyerték a háborút, az irániak a békét és a törökök nyerték el a szerződéseket" - jegyzi meg a Financial Times.
Úgy tűnik ugyanis, hogy a kétoldalú kereskedelemben Törökország húzza a legtöbb hasznot az iraki rezsimváltásból. 10 évvel ezelőtt Ankara még NATO-tagként is megtiltotta, hogy az amerikai csapatok területén át jussanak be Irakba. A háború utáni helyzetből azonban most úgy tűnik, profitál - legalábbis gazdasági tekintetben.
A török és a sííta többségű iraki kormány viszonya egyre feszültebb az utóbbi időben - például Szíria miatt - , de a kereskedelem virágzik. Olyannyira, hogy immár nem Németország, hanem Irak a törökök legfontosabb exportpiaca.
És ahogy gazdagszik olajbevételei miatt Irak, úgy növekszik majd a kereslet a török termékekre - becslések szerint a forgalom évente 2 milliárd dollárral bővül. Ez az Irakba irányuló török export közel egyötödét teszi ki, mivel tavaly közel 11 milliárd dollár értékben adtak el árut a török cégek a szomszédban.
Emellett a török építési cégek is profitálnak, tavaly 3,5 milliárd dollár értékű projekteken dolgoztak. A Calik Energy nevű vállalat két gázturbinás erőművet épít az iraki kormány pénzéből és 800 millió dollárt kap az ügylet során.
Míg otthon a törökök és a kurd kisebbség vitája még mindig rendezetlen, addig ironikus módon Irakban az északi autonóm kurd régió az, amely a török áruk legnagyobb felvevőpiaca. Az Irakba érkezett termékek 70 százaléka itt talál gazdára, de a kurdok nemcsak fizikai javakat vesznek. Területükön török bankok, szállodák és kereskedőházak is működnek.
Mindeközben Ankara viszonya egyre feszültebbé válik az iraki központi kormánnyal, amely megpróbálja visszafogni a megrendeléseket.
Egy török üzletember azt mondta az FT-nek: Irakban a legkönnyebb kereskedni. "Hasonló az ízlésünk. Más országokban a helyi szabványok alapján kell előállítani az árut. Irakban egyszerűen elég arab nyelvű címkét rátenni, és azonnal el lehet adni."
Törökország ambíciói nem állnak meg a hagyományos kereskedelemnél. Egy ideje tárgyalásokat folytat a kurdisztáni helyi kormánnyal arról, hogy részesedést szerezzen az ottani olaj- és gázmezőkben.
Mindez kiváltotta az iraki központi kormány heves tiltakozását. A sííta vezetésű bagdadi kabinet szerint Törökország az iraki kurdokkal és a szunnitákkal akarja szorosabbra vonni kapcsolatait, a többségi sííták ellenében. Nuri al-Maliki miniszterelnök meg is jegyezte, hogy Törökországot "ellenséges országnak" tartja.