A palagáz az, amely lehetővé teszi az Egyesült Államoknak, hogy csökkentse függését a külföldi energiaforrásoktól, és úgy tűnik, hasonló a helyzet Ukrajnával is. Az ország, amely olyan gyakran az Oroszországgal folytatott gázszállítási vita másik főszereplője volt, most csökkentheti függését a Gazpromtól.
Ukrán kormányforrások szerint a keleti donyecki medence három billió köbméter földgázt rejt, ami a jelenlegi fogyasztás mellett 70 évre elegendő tartalékot jelent.
A Davosi Világgazdasági Fórumon a Viktor Janukovics ukrán elnök és a Peter Voser Shell-vezérigazgató által aláírt egyezmény értelmében a holland-brit cég 50 évre kap kitermelési jogot az országban. Az ukrajnai gáztartalékot az Európában ellentmondásosnak tartott, - a kőzetet megrepesztő - palagáz kitermelési technológiával hozzák majd a felszínre.
Egyes elemzések szerint Franciaország és Lengyelország mellett Ukrajnában lehetnek Európa legnagyobb palagáz lelőhelyei.
Eduard Sztavicki ukrán energiaügyi miniszter szerint az ipara miatt energiára éhes Ukrajna teljességgel megszüntetheti ráutaltságát az orosz gázszállításokra, ha a tervek szerint halad majd a palagáz kitermelése.
Az alku értelmében a Shell 50 százalékban, az ukrán állam 40 százalékban és egy magáncég 10 százalékban részesedik a projektből. Az ukrán média szerint ez a vállalat Viktor Janukovics elnök családjához köthető.
Ukrajna nem rendelkezik azzal a technológiával, amellyel ki lehet aknázni a palarétegek között megtalálható gázt, ezért jelenleg rászorul az Oroszországból importált gázra. 2006-ban és 2009-ben a Moszkvával kirobbant gázszállítási vita miatt az európai fogyasztók egy ideig nem jutottak földgázhoz.
A Shell-lel kötött nagyszabású szerződés nem jelenti azt, hogy Kijev rövid időn belül önellátóvá válhat. A kitermelés csak évek múlva indulhat meg, és a Shell előbb még 15 próbakutat fúr - ezeknek a fúrásoknak az eredménye is kihat majd arra, milyen ütemben tudják felszínre hozni a palagázt.