Tavaly, amikor az iszlamisták és a tuaregek csapatai elfoglalták Mali északi sivatagos részét és katonákat mészároltak le, úgy tűnt, hogy nincs túl erős kapcsolat az al-Kaida maghrebi csoportja, valamint a helyi lázadó erők között - írja elemzésében a Reuters.
Egyes helyeken saría törvénykezést vezettek be és dzsihádot hirdettek a települések új urai, emberek végtagjait vágták le, betiltották a zenét és ősi szufi szentélyeket romboltak le. Máshol valójában a helyi törzsi politika és a bűnbandák tevékenysége fonódott össze a központi hatalom elleni lázadással.
Nyugat-afrikai közvetítők a múlt évben megpróbáltak éket verni az al-Kaida és a lázadók közé, amikor azonban decemberben már az ENSZ is támogatni kezdte az afrikai országok katonai intervencióját, akkor az északi területeket elfoglalt erők egyesültek.
Amikor közös erővel elfoglalták a központi Konna városát, amellyel közelebb kerültek a fővároshoz, Bamakóhoz, Franciaország úgy döntött, hogy mégis beavatkozik és megindította a légicsapásokat. Párizs el akarja kerülni, hogy Mali Afganisztánhoz hasonlóan az iszlamista radikálisok fészkévé váljon.
A Maliban megerősödött iszlamista szélsőségesek az utóbbi években nemcsak Párizsban, de más nyugati fővárosokban is aggodalmakat keltettek .
Valójában nincsenek túl sokan - 1000-2000 harcosról lehet szó, mivel azonban a mali hadsereg romokban hever és a szomszédos afrikai országok katonái még nem állnak készen a bevonulásra, komoly veszélyt jelentenek.
A francia légicsapások kezdete után egy nappal a lázadók elfoglalták a fővárostól 400 kilométerre északra fekvő Diabaly városát, és továbbra sem sikerült kifüstölni őket Konna városból.
Bamakóban 400 francia tengerészgyalogos várja, hogy bevessék a lázadók ellen. Parancsnokuk azt mondta: nem állnak a maliak parancsnoksága alatt, de jóváhagyásuk nélkül nem lépnek akcióba.
A franciák azt tervezik, hogy 2500 főre növelik csapataik létszámát, amivel támogatnák az ENSZ-mandátummal rendelkező, majdani 3300 fős afrikai békefenntartó erőt.