Barack Obama azt hirdeti, hogy a két amerikai elnökjelölt közül ő az, aki fel tud lépni a klímaváltozás ellen, de most éppen ő tett keresztbe egy zöld technológiai cégnek.
A Ralls nevű, kínai tulajdonú szélturbina-gyártó nem építhet telepet az amerikai Oregon államban - az elnöki rendelet szerint nemzetbiztonsági okokból, mert a farm egy haditengerészeti objektum mellett lenne.
A döntésnek politikai okai lehetnek: Mitt Romney, Obama republikánus kihívója az elnökválasztási kampányban többször is arra utalt: Obama "puha" a kínai konkurensekkel szemben és nem védi az amerikai ipart.
Pénteken az elnök rendeletet adott ki, amely arra kötelezi a szélturbina céget, hogy 90 napon belül adja el az oregoni haditengerészeti gyakorlóterületnél fekvő földjeit és két héten belül szállítsa el onnan berendezéseit. Emellett a Fehér Ház jogot formál arra, hogy meghallgassa a cég dolgozóit és tanácsadóit, valamint hogy átnézze dokumentációját. Mindezt azért, hogy megbizonyosodjon: valóban végrehajtották a rendeletet.
Arra azonban valószínűleg nem számított Washington, hogy a vállalat bíróság elé citálja az elnököt - a Ralls szerint ugyanis Obama megsértette a magántulajdon védelméről és a jogi folyamat tiszteletben tartásáról szóló alkotmányos elveket.
Jogi szakértők szerint a bíróságok nem szívesen kérdőjelezik meg a nemzetbiztonsággal összefüggő elnöki rendeleteket, így a cégnek nem sok esélye van nyerni.
A Ralls egy olyan terület közelében akarja felépíteni farmját, amelytől öt mérföldre az amerikai haditengerészet távirányítású repülőit tesztelik és az elektronikus hadviselést gyakorolják. A cég szerint a környéken már egy sor más szélerőmű-farm működik.
Legutóbb 1990-ben blokkolt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva egy ügyletet amerikai elnök. Akkor George Bush akadályozta meg, hogy egy kínai légi-ipari cég megvegyen egy amerikai gyártót. Az amerikai pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a mostani eset nem precedensértékű - miközben két további kínai cég vár arra, hogy jóváhagyják amerikai befektetéseit.
Májusban Obama minimum 31 százalékos védővámokkal sújtotta a kínai napelemek importőreit - arra hivatkozva, hogy a kínai kormány agresszív módon kedvezményekkel halmozza el gyártóit, amelyek így versenytársaik alá tudnak ígérni. Aktivisták azonban a kínai import jó oldalát látták: éppenséggel az alacsony árak segítették a napelemek elterjedését - hangoztatták.