A boldogságot nem lehet kilóra mérni, ezt jól tudja a német posta is, amely immár másodszor készített felmérést a lakosság megelégedettségéről. Egy közvélemény-kutató intézet adataiból kiindulva a boldogságatlasz megállapította, hogy a németek az euró körüli pénzügyi válság ellenére is elégedettek.
A társadalmi közérzet alakulását elsősorban az egészség, a partneri kapcsolat, a barátokkal fenntartott viszony, továbbá a végzett munkából eredő siker iránti kérdések megválaszolásából állapítja meg. Az első helyre Hamburg került, mert az ott élők többsége családi békét szavatoló partneri kapcsolatban él, munkájával és az ezért járó fizetésével elégedett, szabad idejét pedig szívesen tölti barátaival. A legnagyobb csapásnak a betegséget és az élettárs illetve közvetlen családtag halálát tekintik. Némi meglepetést keltett, hogy a munkahely elvesztése a katasztrófa lista harmadik helyére került.
A boldogságatlasz közzétételekor Bernd Raffelhüschen rámutatott arra, hogy Németország lakosságának közérzetére határozottan előnyösen hat a gazdasági élet pezsgése, és ez a háttérbe szorítja az euró jövőjét illető aggodalmat. Raffelhüschen megelégedését fejezte ki, hogy az ország keleti és nyugati felében élő lakosság boldogságszintje lassan megegyezik, noha az atlasz alapján a legkevésbé boldog emberek az egykori NDK-ban lévő Szász-Anhalt tartományban élnek.
A tanulmány nemzetközi vetülete szerint a legboldogabbak a dánok, míg a válság által sújtott dél-európai országok lakosságán egyre inkább erőt vesz az elégedetlenség.