Az euróválság nyomán ismét egyre hangosabbá válnak a brit euroszkeptikusok. Ppolitikai fórumokon egyre-másra arról hallani, hogy brit népnek meg kell adni a jogot arra, hogy eldöntse: az EU tagja maradjon-e az ország.
Ebben a közhangulatban csak szítja a tüzet, ha szóba kerül a bevándorlás kérdése, vagy akár az ideiglenes migráció. Bár a két fogalom nem ugyanaz, a brit politikai és média elit is előszeretettel tesz egyenlőségjelet a kettő közé.
David Cameron miniszterelnök most azzal próbálja a keménységét mutatni, hogy utalt rá: meg tudják állítani az esetleg Nagy-Britanniában szerencsét próbálni kívánó görögök hadát. Cameron belügyminisztere, Theresa May a Daily Telegraphnak adott interjújában említette a rendkívüli határőrizet bevezetését, ha összeomlana az euró, Cameron pedig parlamenti képviselők előtt erősítette meg, hogy bármilyen vészhelyzetre felkészült a brit kormány.
"Jogilag, ha különleges nyomás lép fel, lehetséges a migrációs mozgás korlátozása. Bármire kész vagyok, hogy megóvjam országunk biztonságát, bankrendszerünket és gazdaságunkat" - mondta. Jogilag ugyanakkor EU-tagállamként Nagy-Britanniára is vonatkozik az állampolgárok szabad mozgásának elve, azaz például, a görög állampolgárok szabadon beléphetnek, és munkát vállalhatnak a szigetországban, ahogyan megtehetik azt a britek is Görögországban - bár a mostani helyzetben kevesen játszanak ezzel a gondolattal.
A Telegraph megjegyzi, hogy sok görög vette ki a pénzét hazai bankszámlájáról, és tette át brit bankokba. Emiatt felmerülhet, hogy hamarosan követhetik a pénzüket. Nagy-Britanniában az 1800-as évek vége óta él jelentősebb görög közösség, amelynek a létszámát közel félmillióra becsülik. Nem tudni, mit szól a határzár ötletéhez a legmagasabb rangú görög származású brit - Fülöp herceg, a királynő férje.
Két hete Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárti vezére nevezte hibának, hogy Nagy-Britannia 2004-ben korlátozás nélkül beengedte az új kelet-európai uniós tagállamok munkavállalóit.