Dr. Francois Fressin a Cambridge Harvard-Smithsonian Csillagfizikai Központjának kutatásvezetője arra számít, hogy "új korszak következik, amikor a mi Földünkhöz hasonló bolygók sorát fedezhetjük fel".
Az új égitestekről szóló kutatási eredményeket a Nature brit tudományos magazin publikálta.
A most említett két bolygó túl forró ahhoz, hogy megmaradjon rajtuk az élet. Fressin szerint azonban régebben távolabb keringtek a napjuktól, akkor hűvösebb volt a felszínük, és víz is lehetett rajtuk. A kutató az egyik bolygót a Föld lehetséges ikertestvérének nevezte.
A tőlünk ezer fényévre található Kepler 20f névre keresztelt égitest szinte akkora, mint a Föld, a másik valamivel kisebb. Mindkét bolygó közelebb kering a napjához a Földnél. A nagyobbik húsz nap, a kisebb bolygó pedig hat nap alatt kerüli meg a csillagot. A bolygók egyik fő alkotóeleme a Földéhez hasonlóan kőzet és egyharmad részben vas lehet.
A felfedezés azért fontos, mert 1995 óta először igazolták, hogy a Földhöz hasonló bolygók léteznek a Naprendszeren kívül, abban a zónában, ahol a víz folyékony formában megmaradhatott a bolygókon - jegyzi meg a BBC.
Az égitesteket a Kepler-teleszkóppal fedezték fel, amely eddig 35 bolygót talált, de ezek mind nagyobbak voltak a Földnél. A teleszkóp a csillagok fényét figyeli, és akkor érzékeli a bolygókat, amikor azok áthaladnak napjuk előtt.