"Nem túl rózsások a kilátások, lassabb a növekedés, magasabbak a deficitek, mint jósolták" - mondta az amerikai külügyminisztériumban tartott előadásában Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója.
Nincs olyan gazdaság - legyen fejlett, vagy fejletlen -, amely el tud határolódni az egyre mélyülő válságtól - tette hozzá, és figyelmeztetett, hogy a közös fellépés hiánya protekcionizmushoz és az 1930-as éves válságát idéző elzárkózáshoz vezethet egyes országokban. "Ez nem egy olyan válság, amit országok egy csoportja oldhat meg. Remélhetőleg minden ország, minden térség és midenféle állam akcióba lép" - mondta.
A Valutaalap arra figyelmeztetett, hogy lefelé módosíthatja 2012-es gazdasági növekedési prognózisait az eurózóna adósságválsága és az amerikai gazdaság lassú növekedése miatt. A gondokat kezdik Kínában is érezni, ahol visszaesett az ipari termelés, mivel csökkent a globális kereslet és szigorítottak a hitelfeltételeken.
Az eurózóna válságkezelésének az IMF is része lesz - az EU-vezetők a múlt héten állapodtak meg arról, hogy 200 milliárd dollárt kölcsönöznek a Valutaalapnak, amely ebből a pénzből is támogatja majd a megszorult európai gazdaságokat.
Lagarde beszédében megemlített olyan siker sztorinak számító ázsiai és latin-amerikai régiókat, ahol a kormányok az IMF segítségével válságaik idején lépéseket tettek a bank- és pénzügyi rendszer megerősítésére. "Helyesen cselekedtek" - mondta.
Közben több európai lap is beszámolt arról, hogy Csehország és Magyarország sem lelkesedik az európai adópolitika harmonizálásáért, és ez veszélybe sodorhatja az eurómentő tervet, amelyből először csak Nagy-Britannia maradt ki.
Maguk a britek a francia Központi Bank vezetőjétől kaptak a fejükre: Christian Noyer azt javasolta, hogy a hitelminősítők előbb rontsák le London, mint Párizs besorolását. "Ott nagyobb a deficit, az adósság és az infláció és kisebb a növekedés, mint nálunk". Franciaország attól fél, hogy lerontják tripla A, azaz kiváló besorolását, ami sokba kerülhet a párizsi államkasszának és az adófizetőknek.