Komoly veszteségeket okoztak a tőzsdéken a Görögország esetleges csődje miatti újabb félelmek. A bizalmatlanság első áldozata az eurózónában a francia-belga tulajdonú Dexia lehet. A bank papírjai 40 százalékot veszítettek értékükből, mivel a befektetők attól tartanak, hogy a görög adósság felét majd le kell írni. Athén sok pénzzel tartozik a Dexiának is, amely így kockázatossá vált a befektetők szemében.
A belga kormány most úgy próbálja megmenteni a pénzintézetet, hogy jóváhagyta egy "rossz bank" létrehozását, amely átvenné a Dexiától a kockázatos hiteleket, és egyfajta karanténba zárná a pénzügyi fertőzést.
Görögországban közben tetőfokára hágott az elégedetlenség. Tüntetők barikádozták el a pénzügy és munkaügyi minisztérium bejáratát - sok köztük az olyan közalkalmazott, akinek csökkentették a fizetését és akit a jövőben elbocsáthatnak, ha nem tudják áthelyezni. Szerdára 24 órás sztrájkot hirdettek, és csatlakoztak hozzájuk a légiirányítók, ügyvédek, kórházi orvosok és kikötői munkások is, megbénítva az országot.
A közalkalmazottak egyelőre még kapnak fizetést - a görög kormány azt mondja, hogy november közepéig van pénze. Athén azt várja, hogy európai partnerei jóváhagyják a megítélt rendkívüli hitel folyósítását. Ha túl sokáig késlekednek, akkor jöhet a zavaros görög államcsőd, amely meglepheti az államkötvényesek birtokosait - köztük sok európai bankot, hatalmas veszteségeket és akár egy második hitelválságot okozva. Ennek eredmény az lenne, hogy ismét befagyna a hitelezés.
Az eurozóna pénzügyminiszterei azt ígérik, hogy megakadályozzák Görögország bedőlését, és hogy Athén megkapja a várt kedvezményes hitelt. Az erről szóló döntést azonban halogatják, amíg az úgynevezett "trojka" ellenőrei nem fejezik be a görög válságintézkedések elemzését.
Közben a Moody's hitelminősítő két héttel a Standard and Poor's hasonló döntése után, három fokozattal lerontotta Olaszország besorolását - azaz az eurozóna kormányainak többfelé is kell figyelniük.