Az elsősorban az egyetemistákat érintő problémára még tavaly decemberben figyelt fel a lakásügyi államtitkár, tarthatatlannak nevezve, hogy az általában az ingatlanok tetőterében található, néhány négyzetméteres cselédszobákat tulajdonosaik a piaci ár többszöröséért adják bérbe.
Benoist Apparu akkor úgy vélte, mindez elviselhetetlen terheket ró a diákok szüleire, hozzátéve, hogy a gyakorlat kizárja a kevésbé tehetőseket a kis lakások piacáról.
Számítások szerint országos szinten mintegy ötvenezer cselédszobáról van szó, és a túlzott árak elsősorban a nagyvárosokra, főleg Párizsra jellemzőek. A francia fővárosban a bérlemények négyzetméterára átlagosan 23 euró, mai árfolyamon mintegy 6600 forint körül alakul, ám a cselédszobákért 80-90 eurót is elkérnek. Vagyis gyakori, hogy egy mindössze tíz négyzetméteres "lakásért" a bérlőnek havi 900 eurót kell leszurkolnia, ami közel 260 ezer forintnak felel meg.
A kormány most jogszabállyal igyekszik változtatni ezen a helyzeten, kimondva, hogy 2012. januárjától 10 és 40 százalék közötti adót kell megfizetniük azoknak a tulajdonosoknak, akik az állam által megszabottnál drágábban adják ki a 13 négyzetméternél kisebb lakásaikat, hozzátéve, hogy az új adónem nemcsak a friss, hanem visszamenőleges hatállyal, a már érvényben lévő bérleti szerződésekre is érvényes lesz.
A hatósági árak, melyek szintjét a környezetvédelmi minisztérium még ezután fogja meghatározni, városonként eltérőek lesznek, de az már bizonyosnak tűnik, hogy Párizsban nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti negyven eurót. A legmagasabb, 40 százalékos adószintre azok számíthatnak, akik a megszabott ár legalább kétszeresére kötnek bérleti szerződést.
A kormány lépését számos elemző és piaci szereplő máris ellenzi, szerintük az intézkedés nem csupán hatástalan lesz, hanem arra fogja ösztönözni a bérlőket és a bérbeadókat, hogy feketén kössenek szerződést.