Eddig csak kétszer történt meg, hogy a fejlett államok hozzáférhetővé tették stratégiai olajtartalékaikat. A Nemzetközi Energiaügynökség korábban már a kitermelő országok értésére adta: ha nem tesznek lépéseket a kitermelés növelésére és így az árak csökkentésére, akkor a tartalékok felszabadítását javasolja majd.
Ez most meg is történik: 60 millió hordónyi olaj kerül a globális olajpiacra, amivel két és fél százalékkal megugrik a kínálat és így drasztikusan visszaesik a nyersanyag ára.
A felszabadított mennyiség felét, 30 millió hordót az Egyesült Államok szabadít fel saját tartalékaiból. A Financial Times az OPEC kartell felé intézett "figyelmeztető lövésnek" nevezte a lépést.
Közgazdászok aggódva beszéltek arról, hogy a drága olaj akadályozza a világgazdaság talpra állását. Amiatt is aggódtak, hogy most kezdődik az Egyesült Államokban a hagyományos "autós szezon", amikor megnő a kereslet a benzinre és ez is az árak további emelkedését okozta volna.
A Nemzetközi Energiaügynökség lépése meglepte a kereskedőket. A piacok arra számítottak, hogy a hatóság még időt ad Szaúd-Arábiának, hogy megnövelje a kitermelést. A szaúdiak hiába harcoltak a kvóta növeléséért az OPEC június eleji értekezletén, több kitermelő ország leszavazta őket.
A Goldman Sachs befektetési bank, amelynek olajár prognózisait nagy figyelemmel követik a piacok, azt jósolta, hogy a tartalékok megnyitása hordónként 10-12 dollárral teheti olcsóbbá az olajat.
Az Energiaügynökség szerint nem lehet arra számítani, hogy az év során újraindul a kitermelés Líbiában. Az olajár aláássa a globális gazdaság talpra állását - indokolta a párizsi székhelyű szervezet, hogy miért döntött a ritka lépés mellett.
Elemzők szerint a döntés mindenképpen komolynak tekinthető, a tagállamok a végső megoldáshoz nyúltak. Arra is figyelmeztettek azonban, hogy a lépés megronthatja a viszonyt az olajexportőr és az olajat importáló államok között. A nyugati országok stratégiai tartalékait először az első Öböl-háború, majd a Katrina-hurrikán után nyitották meg.