Nem egészen két nappal azután, hogy Papandreu görög miniszterelnök egyik legnagyobb pártbeli riválisának, a szocialista párt egyik régi befolyásos tagjának, Evangelosz Venzelosznak adta a pénzügyi tárcát, az új miniszter Brüsszelben azt hangoztatta, hogy "tarthatók azok a célok", amelyek lehetővé teszik, hogy Görögország hozzájusson a kedvezményes EU-IMF-segély újabb részletéhez, így tovább tudjon törleszteni hitelezőnek.
Az athéni utcákon azonban hatalmas az ellenállás amiatt, hogy a közalkalmazottak egyötöde számíthat elbocsátásra, hogy 16 százalékos a munkanélküliség és hogy a lakosság egynegyede szegénysorban kénytelen élni. A parlament előtt fekvő Szintagma téren már három hete ott táboroznak "az elégedetlenek", akik egyik politikai erőben sem bíznak, és inkább várják a megoldást a görög adósság egy részének elengedésétől, mint egy új kormánytól.
Ebben a közhangulatban kell döntenie a görög parlamentnek a héten a négy évre szóló, 28 milliárd eurós takarékossági csomagról, úgy, hogy a kormánypártnak hajszálnyi többsége van. A takarékoskodás mellett a program azt célozza, hogy megpróbálják meggyőzni az Athénnek hitelező EU-partnerállamokat és az IMF-et, hogy van értelme tovább pénzelni a görög államkasszát.
A legnagyobb hitelezők a németek, és bár Angela Merkel német kancellár beadta a derekát, és már nem forszírozza azt az ötletét, hogy a befektetők és bankok mondjanak le a Görögországnak adott pénzek egy részéről, az észak-európai polgárok dühösek azért, hogy az úgymond pazarló görögöket ki kell menteniük. Jan Kees De Jager holland pénzügyminiszter például kilátásba helyezte, hogy Athén csak akkor kaphatja meg az államcsőd elkerüléséhez két héten belül szükséges hitelrészletet, "ha életbe lépteti az összes megszorító intézkedést és azokról az IMF véleményt mond". A belga pénzügyi tárca vezetője pedig felvetette, hogy Görögország csak a pénz egy részét kaphatja meg, hogy ki tudja fizetni az államkötvények birtokosait.
A görög államcsőd az eurózóna, de a világ bankjainak kölcsönös függése miatt valójában senkinek sem érdeke, mert a 2008-as pénzügyi válság után, a várható következményektől rettegő bankok ismét leállítanák a hitelezést. Ennek ellenére a németek közel fele úgy véli: Görögországnak ki kellene lépnie az eurózónából, és visszatérnie a drachmához.