A lemondását is felajánló Papandreu görög miniszterelnök átalakította a kormányát, hogy újabb megszorító csomagot tudjon elfogadtatni és megakadályozni az államcsődöt. A kormánypárt több képviselője is kilépett a szocialista frakcióból, és elemzők szerint Papandreunak nehéz lesz minőségi politikusokat találni az új kabinetbe. "A botladozásai miatt nem bíznak benne. Ki fogja ebben a káoszban levezényelni a privatizációt?" - tette fel a kérdést Sztefanosz Manosz volt pénzügyminiszter.
A miniszterelnök kétségbeesetten próbálja megvalósítani ötéves pénzügyi programját, amelynek részeként a tömegtiltakozások ellenére tovább emelkednének az adók, újabb megszorítások jönnének, és állami tulajdont adnának el - mindezt azért, hogy eleget tegyenek az országot segélyező hitelezőknek és megnyugtassák az ideges befektetőket, akik szerint a nemzetközi piacokat is megfertőzi a görög vírus.
Ha nem fogadják el a kormányprogramot, Athén nem kapja meg a kedvezményes EU-IMF-hitel következő részletét, és július közepén bekövetkezik az államcsőd.
Csütörtökön világszerte esésnek indultak a nemzetközi tőzsdeindexek, gyengült az euró és tovább drágult Görögország államcsőd elleni biztosítása. Ha bedőlnek a görög bankok, akkor a kormány nem tudja megmenteni őket, és a francia, német és más európai hitelezők is komoly veszteségeket szenvedhetnek, a bankok pedig visszafoghatják a kölcsönzést. A válság nyomán az EU-vezetői ismét az adófizetők pénzéhez nyúlnának, hogy feltöltsék a közös készenléti alapot.
Egyelőre azonban senki sem tudja, mekkora veszteségeket szenvednének a kötvénytulajdonosok, akiket a dominó első darabjaihoz hasonlítanak. Az egyik forgatókönyv szerint akár az általuk hitelezett pénz feléről le kell mondaniuk, egy másik szerint Athén kitolná a kölcsön visszafizetését.
Elemzők már az eurózóna "Lehman Brothers pillanatáról" beszélnek - a nagy amerikai befektetési bank összeomlását követő nemzetközi krízishez hasonló láncreakciót produkálhat Görögország bedőlése - amiatt, hogy az államadósság ügye szorosan összefonódott a bankszektorral.
Az Egyesült Államokban azzal számolnak, hogy bár csökkentették kitettségüket, amerikai cégek 200 milliárd dollárt veszhetnek a görög, ír és portugál tartozásokon. Spanyolországnak közben nem sikerült annyi államkötvényt eladnia, mint amit tervezett és a 10 éves papírok hozama - azaz gyakorlatilag a Madrid által a befektetőknek fizetendő kamat több mint 5,72 százalékra ugrott, amire tíz éve nem volt példa.