Míg 2001-ben 336 ezer személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, addig ez a szám 2010-re megduplázódott, közelítve a 800 ezret.
Az új szabályok szerint a jövőben kizárólag azokat lehet előzetes letartóztatásba helyezni, akiket börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, de fogva tartásuk ideje nem haladhatja meg a 24 órát.
Ez alól természetesen vannak kivételek: további 24 órával meghosszabbítható az előzetes fogva tartás, ha a kiszabható börtönbüntetés tartama meghaladja az egy évet, de szervezett vagy terrorista jellegű bűncselekmény esetén a négy, sőt akár a hat napot is elérheti.
Szintén fontos változás, hogy egy vádlottat többé nem lehet elítélni kizárólag az előzetes letartóztatás alatt tett nyilatkozata alapján, ha a kihallgatásán nem vehetett részt egy ügyvéd is. Az ügyvédek egyébként az eljárás első percétől jelen lehetnek a kihallgatásokon, tanácsokat adhatnak védenceiknek, betekinthetnek a jegyzőkönyvekbe, és maguk is kérdéseket tehetnek fel. A letartóztatottak korábban csak az előzetes első félórájában találkozhattak az ügyvédjükkel, akik kifejezetten szűk jogosítványokkal rendelkeztek, nem láthatták például a felvett jegyzőkönyvet.
A rendőrök egyébként attól tartottak, hogy az új szabályok miatt munkájuk rendkívül lelassul, és nehézkessé válik, és az is a kifogások közé tartozott, hogy képtelenek lesznek olyan elkülönített helyiségeket biztosítani, ahol az ügyvédek találkozhatnak védenceikkel. Az elmúlt két hónap tapasztalata azonban azt mutatja, hogy ezek a problémák lassan megoldódnak.