Túlnépesedett bolygó, az extrém időjárás miatt pusztuló termés, politikai feszültség - "tökéletes vihar" képét festi fel az egyik legnagyobb nyugati segélyügynökség, az Oxfam a közeljövőre.
2030-ra egyes élelmiszerek ára több mint kétszerese lesz a mainak, és a Föld legszegényebb lakosai jövedelmük 80 százalékát költik majd erre.
Az okok között ott a klímaváltozás, a környezet romlása, a népesség és az energiaárak emelkedése, csakúgy, mint a tejtermékekre és húsra megnőtt kereslet, a városiasodás és az, hogy egyre több termőterületet sajátítanak ki bioüzemanyag előállítására.
2050-re a világ lakossága a mostani hét milliárdról kilenc milliárdra nő, míg az élelmiszer iránti kereslet ennél drasztikusabban, 70 százalékkal ugrik meg. A mezőgazdaság ekkorra érzi majd meg igazán a klímaváltozás negatív hatásait, az aszályokat, árvizeket és viharokat. A kukorica ára a következő húsz évben több mint duplájára ugrik - állítja a brit székhelyű segélyügynökség.
Bár sokáig csökkent az éhezők száma, most ismét emelkedésnek indult, pedig a Föld táplálni tudná lakóit - állítja az Oxfam.
A segélyügynökség egyben nyomásgyakorló szervezet is, és a "Jobb jövő magjait elvetni" című tanulmány publikációja egy nemzetközi kampány kezdetével esik egybe. Az Oxfam 45 országban kampányol majd és megoldási javaslatai közt szerepel a vízpazarlás megszüntetése és a fenntartható mezőgazdasági termelés bátorítása. A "túlfogyasztásra, a marhahúsra és tejtermékekre épülő nyugati modell" sokkal több természeti erőforrást terhel le, mint a gabonatermelés és az Oxfam nem fogja vissza magát a kritikával:
"Az iparosodott országok több, mint felében a lakosság legalább 50 százaléka túlsúlyos, és a fogyasztók által elpazarolt étel aránya hatalmas, akár 25 százalék is lehet" - állítják.
Az ügynökség szerint fel kell számolni a védővámokat és nem szabad hagyni, hogy nagyvállalatok és befektetők uralják az élelmiszer és vetőmag kereskedelmét.
A kisgazdaságok lehetnek a hatékony termelés motorjai - ha segítenek nekik befektetésekkel, az infrastruktúra feljesztésével és a piacokhoz való hozzáféréssel - véli az Oxfam, amely globális irányítást akar látni az élelmiszerválságok megakadályozására. Bár 2008-as nagy krízis idején több nagy nemzetközi találkozót is rendeztek, az Oxfam szerint semmilyen koordináció nem történt, és 30 ország kiviteli tilalmat rendelt el élelmiszereire. Az ENSZ a múlt héten figyelmeztetett arra, hogy a növekvő élelmiszerárak zavargásokat robbanthatnak ki a fejlődő világban.