1950-ben még csak a fejlett államok lakosságának egy százalékát tették ki a 80 évnél idősebbek. 2010-ben már négy százalékát, 2050-re pedig már tíz százalékra ugrik az arányuk. Emiatt pedig drámai módon megnőnek az ellátásukra fordított költségek - figyelmeztet az OECD. A tagállamoknak most kell szembenézniük a valósággal és hosszú távú stratégiát alkotniuk, nem pedig az "úgyis lesz valahogy" filozófia alapján kezelni a kérdést - figyelmeztetnek a szerzők.
Az egyik ilyen megoldás az úgynevezett családi ápolók, tehát a hozzátartozóikat ellátó családtagok hatékonyságának növelése. Rájuk azonban nem szabad túlzottan hagyatkozni - áll a jelentésben.
Az időseket gondozó hivatásos ápolók ugyanakkor általában alulfizetettek, emiatt gyakran cserélődnek. Németország, Hollandia és Svédország azzal próbálta megerősíteni a rendszert, hogy növelte fizetésüket és javított munkakörülményeiken.
Nagy-Britanniában a családtagokat ápolók állami pénzügyi támogatást kapnak, de a jelentés szerint éppen ebben az országban szakadást okozhatnak a családokban a növekvő ellátási költségek.
A dolgozó felnőttekre a szigetországban hármas csapás vár: magasabb adók, hosszabb aktív munkaviszony és kevesebb örökölhető vagyon - mivel szüleik kénytelenek lesznek eladni ingatlanjaikat, hogy finanszírozni tudják gondozásukat.
Előállhat az a helyzet, hogy a dolgozók nem tudnak, vagy nem akarnak majd szabadságot kivenni, hogy gondozzák családtagjaikat, vagy több adót fizetni az idősek ellátásáért. A jelentés szerint az időseknek tovább kell munkaviszonyban maradniuk és pénzt kell megtakarítaniuk ellátásukra. Az OECD vezető nyugdíjelemzője szerint a helyzet tovább fokozhatja a családi kötelékek szétszakadását. Valahonnan elő kell keríteni a pénzt a gondozásra - mondta Edward Whitehouse. A tanulmány ugyanakkor azt is megjegyzi: sok idős ember segít azzal, hogy gondozza unokáit, ezzel időt és pénzt ad a fiataloknak.
David Willetts felsőoktatási államtitkár - aki könyvet is írt a témáról - hozzáteszi: minden társadalomnak kötelessége gondoskodnia idős és fiatalabb tagjairól, ezért kell megemelni a nyugdíjkorhatárt.
A felmérés szerint 2050-re másképp Nagy-Britannia a GDP 21,5 százalékát lesz kénytelen idősellátásra, nyugdíjakra és egészségügyi szolgáltatásokra költeni. Kevés vigasz a briteknek, hogy a 28 OECD-állam közül Málta és Spanyolország még többet költ majd az idősekre.