A magyar uniós elnökség Horvátország csatlakozásának egyik nagy támogatója, Budapest és a hozzá hasonlóan gondolkodó tagok azonban szemben találták magukat néhány nagy tagállammal.
Zágráb azt reméli, hogy a magyar elnökség végére - a horvát függetlenség huszadik évfordulójára - le tudja zárni a tagsághoz vezető csatlakozási tárgyalásokat. Nemcsak érzelmileg fontos a horvátoknak a dátum: három milliárd eurós strukturális fejlesztési alapokhoz jutnának így hozzá.
"Horvátország készen áll" - mondta Franco Frattini olasz külügyminiszter, a horvát tagság egyik támogatója. Ha a csatlakozási szerződést az ősszel aláírják, akkor diplomaták szerint további egy-két évig tart majd, mire Horvátország második ex-jugoszláv tagállamként belép az EU-ba, amely így 28 tagúra duzzad.
Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia azonban nem sietné el a dolgot. "Franciaország azt szeretné, ha a tárgyalásokat júliusban zárnák le, amikor mindenki a tengerparton pihen, így kevesen vennék észre" - idézett az Eubusiness portál egy diplomatát.
London, bár határozottan támogatja Horvátország felvételét, arról beszél, hogy nem a dátumok, hanem az érettség számít. Zágráb már lezárt 30 csatlakozási fejezetet, de öt témakörben még meg kell állapodnia az unióval. A fő vitás pontok az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció elleni harc, a háborús bűnösökkel szembeni fellépés és az állami tulajdonú hajógyárak kérdése.
A britek különösen az igazságszolgáltatás reformját sürgetik, és azt mondják: egyelőre nem látják, hogy visszafordíthatatlan lépések történtek volna. Franciaország pedig olyan mechanizmust akar, amely ellenőrizné, hogy Horvátország betartja-e az európai normákat, mielőtt taggá válna. Ezt még Zágráb is hajlandó elfogadni. Mindez azt jelentené, hogy háromhavonta országjelentést kellene küldenie Brüsszelnek.
Sok EU-tagállam óvatos, mert emlékszik arra, hogy Románia és Bulgária 2007-es felvétele után az ottani korrupcióellenes lépések elakadtak.