A Kaláka együttes vasárnapi fellépésének színhelye belső-London legnagyobb zöldterülete, a Regent's Park volt, ahol közös flamand-magyar rendezésben Európai Majálisra került sor.
Flandria, tekintettel Belgium nemzetiségi megoszlására, külön diplomáciai képviseletet tart fenn Nagy-Britanniában, és költséget nem kímélve átszállíttatott ide egy hatszáz személyt befogadó sátrat. A sátor 1920-ban készült, közepén kerek porond van, melyet, a belga sörözők mintájára, bokszok vesznek körül, asztalokkal, padokkal. Az egyik oldalon helyezkedik el a színpad. Mindez a múlt század húszas éveire jellemző art deco stílusban, tükrökkel, kárpitokkal, sárgaréz tartóelemekkel.
A sátor előtti tágas réten két magyar büfé működött, az egyikben lángost sütöttek - tejfölöset és fokhagymásat Vasárnap, a másikban kolbászt és hurkát. A harmadik, a flamand pavilon csapolta a sört és szolgáltatta a speciális belga hasábburgonyát.
A Kaláka együttes ingyen-hangversenyére Angliában élő magyarok százai gyűltek össze, a sátor táncporondján a kettőtől hat-hét évesig terjedő korosztályból mintegy száz gyerek ugrált boldogan a Kaláka vidám dallamaira, míg a szülők a megzenésített költeményeket élvezhették. Minden számhoz elhangzott rövid angol bevezető.
Mivel a tízmilliós London lakossága igencsak vegyes, láthattunk a közönség soraiban burnuszos arab nőket, színes bőrűeket és ázsiaiakat is, bár az egyik fekete fiatalemberről kiderült, hogy két félig magyar kisgyerek papája, egy fél-japán kisfiú pedig az Elek nevet kapta a keresztségben, és apai ágon magyar.
A Kalákát nehezen engedték le a színpadról, de még hátra volt a londoni magyar népi táncosok bemutatója.
Hétfő este komolyzenei esemény képviseli a magyar kultúrát a londoni Európa Napokon. Liszt Ferenc egyetlen operáját, az egyfelvonásos Don Sanche, avagy a szerelem kastélya című művét adja elő az Európai Operatársulat, az Európai Ifjúsági Zenekar kíséretével.