Az olasz kormány hetek óta küszködik az észak-afrikai országokból, elsősorban Tunéziából és Líbiából érkező menekülthullámmal, és a belügyminiszter többször is segítséget kért az Európa Uniótól, majd azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy magára hagyja Olaszországot e súlyos problémával. Az eddigi adatok szerint csak Lampedusa szigetére mintegy 26 ezer menekült érkezett.
Az olaszok végül azzal válaszoltak az uniós halogatásra, hogy úgy döntöttek: ideiglenes tartózkodási engedéllyel látják el a menekültek egy részét, így azok a továbbiakban szabadon utazhatnak a schengeni övezeten belül. Vagyis végeredményben beengedték őket Európába.
A bökkenő csupán az, hogy az eddig megjelent hírek szerint a legtöbb tunéziai Franciaországban szeretne szerencsét próbálni, márpedig Párizs éppen most akarja korlátozni nem csak az illegális, hanem a törvényes bevándorlást is.
Az ügy kapcsán az utóbbi napokban élénk vita alakult ki Franciaországban, és François Fillon miniszterelnök világossá tette: a tunéziaiakat nem politikai, hanem gazdasági menekülteknek tekintik, ezért véleménye szerint az érintetteknek vissza kell térniük anyaországukba.
Calude Guéant belügyminiszter ezzel párhuzamosan bejelentette: a schengeni szabályoknak megfelelően a bevándorolóknak a származási országuk által kiállított útlevelet kell felmutatniuk, és azt is igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a franciaországi tartózkodáshoz szükséges jövedelemmel.
A politikai kijelentéseket vasárnap aztán konkrét lépések követték, és az eddigi nyilatkozatok alapján a franciák azt követően döntöttek a határforgalom ideiglenes lezárása mellett, hogy a hétvégén több tucat tunéziainak sikerült Franciaországba utaznia.
A menekültektől szabadulni akaró olasz kormány a határlezárást követően azonnal jelezte, hogy "határozottan" tiltakozni fog a francia hatóságoknál, szerintük ugyanis ezzel a "törvénytelen" lépéssel Párizs megsértette az "európai elveket".
A jobboldali kormány egyébként váratlan szövetségesre akadt a szélsőbaloldali aktivisták személyében, akik azért érkeztek a hétvégén Ventimigliába, hogy megvédjék a tunéziaiak szabad mozgásához való jogát. Mintegy háromszázan arra készültek, hogy közösen utaznak velük a Nizzába, illetve Marseille-be tartó vonatokon, de azok végül a határlezárás miatt nem indulhattak el.