Hamis biztonságérzetbe ringatták magukat a fukusimai erőmű tulajdonosai?

Infostart
2011. április 14. 19:20
Félrevezető földrengés-modellek adtak hamis biztonságérzetet a fukusimai erőmű üzemeltetőinek - állítja egy tokiói tudós. Szerinte a japán kormánynak a globális rengéseket és a korábbi cunamikról szóló jelentéseket kellett volna felhasználnia az előrejelzéshez.

A Tokiói Egyetemen tanító Robert Geller a Nature magazinban megjelent írásában ostorozta a japán hatóságokat a fukusimai nukleáris válság miatt. A vezető szeizmológus szerint a japán kormány által évente kiadott, a veszélyeztetett országrészeket kiemelő "kockázati térképek" összeállítási módszere hibás.

Ezért történhetett meg, hogy nem építették elég erősre fukusimai atomerőművet. A telepről kiszabadult szennyezés okozta válságot a japán kormány immár a csernobili katasztrófához hasonlítja.

Geller szerint a japán tudósoknak a globális szeizmikus tevékenységet és a korábbi cunamikról szóló jelentéseket is figyelembe kellett volna venniük a kockázati térkép összeállításánál, mert akkor elfogadták volna, hogy a térségben akár 9-es erősségű földrengés is bekövetkezhet. Fukusima gazdáit így nem töltötte volna el hamis biztonságérzet, és ellenállóbbra építették volna az erőművet.

Geller sürgeti a japán kormányt, hogy fordítson hátat az eddigi előrejelzési modellnek, és fogadja el, hogy az egész ország területén előfordulhat erős földrengés. "Lehet, hogy drágább atomerőművet kellett volna építeniük, mint amire pénzük volt, de ezt most sokan értékelnék, különösen a fukusimai evakuáltak" - mondta Geller a Guardiannek. "Ha pedig túl drága lett volna, akkor nem kellett volna megépíteni" - fűzte hozzá. A jelenlegi előrejelzési modell eredménye az, hogy egyes térségekben alaposan felkészülnek a földrengésekre, máshol azonban egyáltalán nem.

"A globális történelmi adatok azt mutatják, hogy az utóbbi száz évben Japán térségében öt kilences erősségű rengés volt, és pusztító szökőár csapott le a Fukusima körüli régióra" - mondta. A március 11-i cunami átcsapott az erőművet védő falakon, és a víz bezúdult az áramot termelő - és így a hűtési rendszert tápláló - generátortermekbe. Ezt követően a reaktorok és a használt fűtőelemek hűtése is leállt és sugárzó anyag került a környezetbe.

Szerdán egyébként a szivárgó erőmű környékéről kitelepített közel két tucat ember tüntetett a Tokiói Elektromossági Művek, a Tepco irodaháza előtt, kártérítést követelve.

Szokatlan módon a cég elnöke, Sizumu Maszataka is megjelent a nyilvánosság előtt, bocsánatot kért és azt mondta: kártalanítani fogják azt a több tízezer embert, akinek kényelmetlenséget okozott a nukleáris baleset.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást