Törökország a humanitárius segély jobb elosztását segítve veszi majd át az ellenőrzést a milliós lakosságú Bengázi repülőtere felett - jelentette be Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök. Ankarában azt mondták, hogy a líbiai felkelők kérésének tesznek eleget és polgári és technikai személyzetet küldenek.
Törökország, a NATO egyetlen, többségében muzulmán országa, korábban élesen bírálta szövetségeseit a Kadhafihoz hű szárazföldi erők elleni légicsapások és a szövetséges bombázások polgári áldozatai miatt. Sőt, a beavatkozásról szóló vita kezdetén még azt hangoztatta, hogy bármilyen fellépés rossz lenne, mert nem érné el célját. A NATO-nak pedig csak akkor szabad beavatkoznia, ha egyik tagállamát megtámadták - hangoztatta.
Az iszlamista gyökerű kormány később, ha vonakodva is, de csatlakozott szövetségeseihez, viszont egy ideig akadályozta, hogy a NATO vegye át a légi kampány irányítását. Ankara közölte: "soha nem szegez fegyvert a líbiai népre". A török parlament ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy az ország hadihajókat küldjön a Kadhafi-rezsim elleni embargó betartatására.
A vonakodás háttérben Törökország regionális céljai húzódnak meg: Ankara szoros kapcsolatokat tartott fenn a Kadhafi-rendszerrel, és a felkelés előtt 25 ezer állampolgára dolgozott Líbiában, összesen többmilliárd dollárba kerülő építkezési projekteken. A két ország polgárai vízum nélkül utazhattak egymás országába, és Kadhafi megemlítette, hogy az első világháború idején az ottomán törökök az olasz gyarmatosítás ellen harcoltak Líbiában. 1974-ben pedig, amikor török csapatok érkeztek Ciprus északi, törökök lakta részére, és az Egyesült Államok embargót vezetett be szövetségese ellen, Líbia látta el amerikai harci gépek alkatrészeivel Törökországot.
A szoros kötelékek miatt Abdullah Gül elnök csak finoman ösztönözte távozásra Kadhafit, azért, "hogy mások ne foszthassák ki az országot". Erdogan pedig arról beszélt, hogy ismét az olaj állhat a nyugati kardcsörtetés hátterében. A bírálat a Kadhafi elleni fellépés forszírozó Franciaországnak szólt, amellyel Ankarának amúgy is feszült a viszonya - Nicolas Sarkozy elnök ellenzi, hogy Törökország valaha is az EU tagja lehessen.
Ankara az utóbbi időben nagy befolyást vívott ki az iszlám világban a nyugati irányvonaltól független, saját diplomáciai erőfeszítéseivel és a korábban baráti Izrael bírálatával. Jelenleg Tripoliban a török nagykövetség közvetít a nyugati nagyhatalmak és a Kadhafi-rezsim között, és Törökország segített a New York Times börtönbe vetett újságíróinak kiszabadításában is.
A hír, hogy Ankara a lázadóknak is segítséget, nyújt azt jelzi, hogy jöjjön bármilyen változás Líbiában, Törökország nem akarja feladni regionális befolyását.