Vita a nukleáris fűtőelemek biztonságos tárolásáról

Infostart
2011. március 24. 20:40
A japán nukleáris válság az Egyesült Államokban ismét ráirányította a figyelmet az elhasznált fűtőelemek kérdésére. Az AP szerint hatalmas mennyiség halmozódott fel, amelyet jobbára még mindig az atomerőművekben tárolnak, holott tartósabb megoldásra lenne szükség.

Az AP által beszerzett adatok szerint az Egyesült Államokban közel 72 ezer tonna radioaktív használt fűtőelem halmozódott fel. Nincs azonban a több tízezer éven át veszélyes anyag hosszú távú tárolására alkalmas hely.

Korábban a nevadai Yucca hegybe akartak alagutakat fúrni a sugárzó anyag tartós elhelyezésére, de feladták a terveket. Még ha meg is épülne a tároló, Amerikának már több használt nukleáris fűtőeleme van, mint ami oda beférne - jegyzi meg a hírügynökség.

A kiégett fűtőrudak háromnegyedét - hasonlóan a japán Fukusima Daicsi erőműhöz - vízzel teli medencékben őrzik a reaktorok mellett. A maradékot - mely már legalább egy évig vízben állt - száraz tárolókban tartják. Ezek olyan, általában acél tartályok, amelyekben a fűtőelemeket inert gázban helyezik el, és a tartályt lezárják.

Az amerikai nukleáris ágazat már jó ideje lobbizik a hosszú távú tárolókért, miközben évente újabb 2200 tonna használt fűtőelemet állít elő. Egyes szakértők szerint a reaktoroknál található egyes medencékben négyszer annyi használt fűtőrúd található, mint amennyire a tárolót tervezték.

A medencék kapacitása mindenki számára hozzáférhető információ, de az, hogy az egyes helyeken pontosan mennyi anyag található, nemzetbiztonsági okok miatt titok.

A használt fűtőelemek 95 százalékban uránból állnak, egy százalékuk nagyon hosszú lebomlási idejű anyagokból, például az atomfegyvereknél használt plutónium-239-es izotópból. Egyes elemek felezési ideje több ezer év, más melléktermékek néhány száz év alatt bomlanak le. A plutónium és urán "nehezebb", és így kevésbé valószínű, hogy egy baleset esetén bekerülhet az emberi szervezetbe, de a Cézium-137 a levegőbe kerülve terjedhet, mint ahogy történt Csernobilban is.

Az amerikai gyakorlat az, hogy a használt fűtőrudakat legalább öt évig tartják víz alatt, medencében és ezt követően szállítják száraz tárolóba. Egyes helyeken azonban jóval több időt töltöttek nedves tárolókban, és biztonsági illetékesek figyelmeztetnek: minél sűrűbben vannak egymás mellé pakolva, annál gyorsabban tudnak túlmelegedni egy baleset, vagy terror akció esetén.

Gregory Jaczko, az illetékes szövetségi felügyelő hatóság elnöke, aki a japán válság kapcsán is megszólalt, azt mondta, hogy felül fogják vizsgálni a használt fűtőelemek tárolását.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást