"Azért vagyunk itt, hogy megóvjuk az emberiséget és a bolygót a kontrollálatlan éghajlatváltozás ellen. Minél tovább késlekedünk, annál nagyobb árat kell fizetnünk gazdasági, környezetvédelmi és emberi életekben mérve" - mondta az összegyűlteknek az ENSZ-főtitkár, aki elismerte, hogy a mexikói városban nem várható megállapodás a legfontosabb kérdésekben.
A tavalyi, koppenhágai csúcson százhúsz állam- és kormányfő vett részt, míg Cancúnban csupán húsz magas rangú vezető van jelen. Amiben előrelépést várnak az aktivisták és az ENSZ főtitkár is, az az erdővédelem, a zöld technológiák elterjesztése, a klímaváltozás elleni pénzalap létrehozása, a hatások kezelési mechanizmusa, és a pénzügyi támogatások átláthatóvá tétele.
Ban Ki Mun arra is felhívta a figyelmet, hogy minden országnak fel kell lépnie az éghajlatváltozással szemben. Szavait úgy is lehet értelmezni, hogy a felelősség nagy részét a fejlett államokra hárító feltörekvő gazdaságokra is nyomást gyakorolt. "Nincs idő a tökéletes megállapodásra várni. A tökéletes ne legyen a jó ellensége" - mondta.
Drámai változások
Az aktivisták közben a Cancúnhoz hasonlóan a Yucatán-félszigeten fekvő Tabi falu példájával érzékeltetik az éghajlatváltozás hatásait. A helyi gazdák egy része csak két évvel ezelőtt hallotta a "klímaváltozás" kifejezést. Később kezdték megérezni, mit is jelent mindez. Két éve aszály miatt pusztul a falut eltartó kukoricatermés, és olyan meleg van, hogy a gazdák éjszaka kelnek, hogy délig befejezzék a munkát. A gyerekek nehezen alszanak a nyári melegben, télen pedig hidegebb van, mint korábban. A 2007-es év legerősebb hurrikánja, Dean, ezen a falun is végigsöpört.
A Cancúnban tanácskozó szakértők arra is megoldást keresnek, hogyan alkalmazkodhatnak a Tabihoz hasonló primitív gazdaságra épülő közösségek a változó éghajlathoz. Korábban szinte napra pontosan meg lehetett jósolni az esős évszak kezdetét, amikor meg lehetett kezdeni a vetést - most erre nincs lehetőség. Ha a vetés után négy nappal nem jön eső, akkor kezdhetik elölről az egészet. Tavaly így egy egész évnyi vetőmagot veszítettek el. A meleg miatt ötven-hatvan százalékkal csökkent a termés az elmúlt 15 évben - közölte a mexikói agrárminisztérium.
Az időjárás kiszámíthatatlanságára jó példa, hogy májusban, a vetés kezdetén tízszer annyi csapadék hullott, mint egy évvel korábban. A falusiak arra is panaszkodnak, hogy manapság kétszer akkora termőterület kell ugyanannyi élelmiszer megtermeléséhez, mint két generációval korábban. A különböző segélyszervezetek arra helyezik a hangsúlyt, hogy segítsenek a Tabihoz hasonló falvaknak az "adaptációban": számukra új mezőgazdasági módszerekre tanították meg a gazdákat, amelyekkel drámai változásokat értek el. Minderre azért volt szükség, mert az éghajlat változása miatt a régi termelési módszerekkel már nem lehet megélni.