310 dollár hetente - átlagban ennyi munkanélküli segély jár az Egyesült Államokban, és ez az összeg az ingatlan visszavételek és gazdasági gondok között sok állástalannak létfontosságú.
A kongresszusi választások és a pártcsatározások nyomán azonban éppen a karácsonyi ünnepek előtt veszítheti el a segélyt kétmillió amerikai. A múltban a Kongresszus rendszeresen meghosszabbította az eredetileg 26 héten keresztül járó ellátás időtartamát, akár 73 hétre. A törvényhozás alsóházában többségben lévő republikánusok között azonban sokan vannak olyanok, akik szerint az elhúzódó segélyezés arra bátorítja a munkanélkülieket, hogy otthon maradjanak és ne keressenek állást.
Az is hozzáteszik, hogy a segélyen élők általában nem költik el a pénzt, azaz nem vesznek aktívan részt a fogyasztásban. Mindeközben az amerikai munkanélküliségi ráta rekord magas, 9.6 százalék. Ezzel érvelnek a segély hívei, akik szerint ilyenkor az államnak kell közbelépnie.
"Ha nem kapnék munkanélküli segélyt, nem tudom, megtarthatnám-e a házamat" - mondta az AP-nek Dorothy Allen egyedülálló anya. "Imádkozom, hogy meghosszabbítsák".
Washingtonban azonban éppen most alakult ki politikai patthelyzet. Bár a gazdaság az izmosodás jeleit mutatja - kezd növekedni az ipari termelés, bővülni a kereskedelem és új állások is megjelentek -, a fogyasztók és az üzletemberek óvatosak. A lakásárak még mindig zuhannak, az európai hitelezési gondok pedig aggasztják a befektetőket.
A gazdasági talpra állás még mindig erőtlen, a karácsonyi bevásárlási szezon pedig sokat segítene - fejtegette Mark Zandi, a Moody's hitelminősítő elemzője. Õ és más közgazdászok is gazdasági szükségszerűségnek tartják a segély meghosszabbítását, a Kongresszusban azonban első menetben elbukott a javaslat.
Sok republikánus és néhány demokrata azt mondta: nincs ellene a segélynek, de akkor ugyanannyival csökkentsék az állami kiadásokat. Ezt az elvet még az idősebb George Bush elnöksége alatt vezették be, majd az őt követő Bill Clintonnak sikerült pluszba hoznia a költségvetést. Az ifjabb Bush kormányzása alatt azonban figyelmen kívül hagyták, és az amerikai szövetségi állam költségvetési hiánya kilenc százalékosra ugrott. Ez a második világháború óta a második legnagyobb hiány.
Prognózisok szerint a deficit elérheti a GDP 87 százalékát, ezért jegyezte meg az Economist, hogy Barack Obama elnöknek és a Kongresszusnak láncfűrésszel kell nekimennie - igaz, meggondoltan - a költségvetésnek. A magyarázat azonban nem nyugtatja meg a munka nélkül maradtakat. Ráadásul jövő áprilisra akár további két millió ember veszítheti el a támogatást - azaz fél éven belül négy millió potenciális fogyasztóval lesz kevesebb Amerikában.