Az emberiség jelentős része máig sem érti, hogy mire jó a Twitter, egy további része pedig érti ugyan, de nem használja. Sokan vannak viszont, akik rövid szöveges üzenetekkel szórakoztatják magukat és barátaikat. Úgy tűnik azonban, hogy nagyon meg kell válogatniuk, mit írnak a 140 karakteres üzenetekbe, mert bíróság elé kerülhetnek.
Nagy-Britanniában dühös reakciókat és a szólásszabadság iránti aggodalmakat váltott ki Paul Chambers esete. A 27 éves könyvelő-gyakornok dühében azt twittelte, hogy felrobbantja az észak-angliai Robin Hood repülőteret, ha késik a gépe. Nem kellett volna. Ennek nyomán ugyanis elveszítette az állását, és több ezer eurós jogi költségre számíthat, mert egy bíróság bűnösnek találta és bírságra ítélte.
Chambers azt mondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elé viszi az ügyet a szólásszabadság megsértése miatt. Több ezer felhasználó áll ki mellette, akik úgy vélik: a fiatalember senki sem fenyegetett, egyszerűen csak felidegesített utasként megpróbálta levezetni a feszültségét.
"Az embereknek fogalmuk sincs arról, milyen jogi következményei lehetnek az internetre tett üzeneteknek" - jegyezte meg az AP-nek Gregor Pryor, a Reed Smith ügyvédi iroda digitális média ügyekkel foglalkozó jogásza.
"Aggasztó" - vélekedett Evan Harris volt brit parlamenti képviselő és a szólásszabadságért kampányoló aktivista. - A bíróság nem fogta fel, hogy viccről volt szó. Nem egy öngyilkosjelölt dzsihádista osztotta meg véleményét. A kocsmában is lehet gúnyos megjegyzéseket tenni és a Twitteren is" - tette hozzá.
Az eljáró bíró azonban megjegyezte: korunk közhangulatának ismeretében Chambers üzenete fenyegető volt.
Hanyagolhatta volna az online csiripelést Gareth Compton, az angliai Birmingham önkormányzati képviselője is, akit letartóztattak "goromba és tisztességtelen" Twitter-üzenete miatt. Chambers - elmondása szerint viccből - azt írta, hogy halálra kell kövezni egy általa nem kedvelt, muzulmán származású újságírónőt. A sértett feljelentette, és eljárás indult ellene.
Peter Broadbent Willesdeni püspök azért volt kénytelen bocsánatot kérni, mert gunyorosan kommentálta Vilmos herceg és Kate Middleton tervezett esküvőjének hírét.
Kínában azért küldtek egy nőt egy évre munkatáborba, mert továbbküldött egy szatirikus üzenetet arról, hogy le kéne rombolni a Sanghaji Expo japán pavilonját.
Még az Egyesült Államokban is - ahol az alkotmány első módosítása védi a szólásszabadságot - egyre többen perelnek, mert elbocsátották őket Twitter-üzeneteik, vagy Facebook-státuszuk miatt.
Elemzők szerint egy ideig még eltart, amíg kialakul az internet felhasználási kódexe - addig pedig nem árt óvatosnak lenni.