Alaszka, Kanada és Szibéria jelentős területeit borítja permafroszt - olyan talajréteg, amely éveken át nem olvad meg. Az éghajlatváltozás miatt azonban a nyári időszakokban a talaj egyre vastagabb rétegei olvadnak ki - és a benne található állati és növényi maradványok oszlása nyomán metángáz szabadul fel. Szibériában a tavak felszínén is metánbuborékokat látni.
A kutatók aggodalmai szerint egyfajta ördögi kör alakulhat ki. A felmelegedés nyomán egyre több metán kerül a légkörbe, amely a szén-dioxidnál huszonháromszor jobban segíti elő a légkör felmelegedését. A melegebb átlaghőmérséklet pedig még több, évszázadokon át megkötött metán felszabadulásával járna.
Szergej Zimov, az északi sarkkörtől 350 kilométerre északra fekvő Cserszkij városban működő kutatóintézet vezetője elkalauzolta a riportereket az egyik olyan tóhoz, amelynek jégtakarója alatt metánbuborékok képződtek. Miután késével léket ütött és meggyújtotta az öngyújtóját, a kiszabaduló gáz is lángra lobbant.
Az ENSZ tagállamai november 29-én, a mexikói Cancúnban ülnek össze, hogy a klímaváltozás elleni közös fellépésről tárgyaljanak. A tavalyi, koppenhágai csúcs kudarca után - mivel ott nem sikerült kötelező érvényű megállapodást kötni az üvegházgázok visszafogásáról - a mostani tanácskozást sem előzi meg optimizmus.
A fejlett és fejlődő országoknak egyelőre gazdasági áldozatokat jelent az éghajlatváltozást lassító lépések bevezetése. A szén-dioxid-emisszió mellett most az északi országokban felszabaduló metán még jobban felszíthatja a vitát arról, hogy ki és mennyire fogja vissza az emissziót, és öljön pénzt a védekezésbe. Mivel a metán felszabadulását nem mérték olyan alaposan, mint a szén-dioxidét, a tudósok egyelőre nem tudják megbecsülni, mennyi juthat a légkörbe az elkövetkező években.
Annyi bizonyos, hogy a sarkvidékek kilenc százalékkal járulnak hozzá az atomszférába jutó metánmennyiséghez. A többi a szemétlerakóhelyekből, a haszonállatok útján és üzemanyag előállítással szabadul fel.
A szibériai és más permafroszt olvadása azzal is jár, hogy a korábban kemény talaj egy évtized alatt akár három-öt métert is süllyedhet. Bár az emberiség nagyobb része nem tudja elképzelni, hogy a fagy birodalmában éljen, azoknak, akiknek ilyen helyen van az otthonuk, a jövőben lehet, hogy el kell vándorolniuk.
A szibériai Kolima folyó partján fekvő Cserszkijben például be kellett zárni az egyik helyi iskolát, mert megsüllyedt az alap, sok helyi út pedig szintén járhatatlanná vált.