A hidegháború idején a moszkvai vezetés megakadályozta, hogy Andrej Szaharov akadémikus átvehesse a Nobel-békedíjat. Felesége azonban elutazhatott és átvette a kitüntetést. 1983-ban Lech Walesa akkor még lengyel szakszervezeti vezetőn volt a sor: a későbbi államfő felesége szintén elmehetett Oslóba a díjért, bár Walesát nem engedték ki az országból.
1991-ben pedig - az újabb házi őrizetéből éppen most szabadult - Ang Szan Szu Kji burmai ellenzéki vezető és emberjogi aktivista fia vette át édesanyja nevében a kitüntetést - emlékeztetett a New York Times.
Idén a kínai kormányt különösen felidegesítette, hogy a Nobel Bizottság az 54 éves Liu Hsziao-pónak ítélte oda a rangos kitüntetést, akit "felforgató tevékenyég" miatt 11 év börtönre zártak. Kína nemhogy Liunak, de a feleségének sem akarja engedni, hogy átvegye a kitüntetést, és kampányt indított a Nobel-békedíj ellen, azt a Kína lejáratására kitalált nyugati összeesküvésnek állítva be.
Peking befolyását jelzi, hogy figyelmeztette a külföldi kormányokat: ne küldjék el nagyköveteiket a december 10-i ünnepségre. Több ország jelezte is, hogy nagykövetei távol maradnak. A kínai hatóságok emellett egy sor ellenzékit és értelmiségit vettek őrizetbe, vagy vontak megfigyelés alá. Két ismert jogi szakértő a múlt héten nem utazhatott el egy londoni konferenciára, nehogy véletlenül az oslói városházán kössenek ki.
Kína ellenséges reagálása miatt valószínűleg el kell halasztani az érem és a másfél millió dolláros pénzjutalom átadását, azt ugyanis a szabályok szerint csak a díjazott, vagy egy közeli családtagja kaphatja kézhez.
A hidegháború véget ért, és Kína sokkal nyitottabb és szorosabb kapcsolatokat ápol a világ sok országával, mint a kommunista vezetésű Szovjetunió, vagy Lengyelország annak idején. Peking azonban képes bevetni befolyását, és a tekintélyelvű módon irányított országok nevében azt üzenni, hogy a nyugati értékek nem egyetemesek.
Peking úgy érzi, most vághat vissza az 2008-as olimpia előtt és máig folyó kampányokért, amelyek a tibeti helyzetre és általában az emberi jogok kínai állapotára próbálják ráirányítani a figyelmet. Motiválhatja a környezetvédelmi és pénzpolitikáját érő bírálatok sora is.
Egyes nyugati elemzők szerint a Nobel-díj ellenes kampány a hazai közönségnek szól. A kommunista pártnak sokakat sikerült meggyőznie arról, hogy Liu szabad választásokról és az egypártrendszer eltörléséről szóló írásai "káoszt okoznának az országban".
Legutóbb 1936-ban fordult elő, hogy senki sem vette át a Nobel-békedíjat, amikor a német náci vezetés megakadályozta, hogy Carl von Ossietzky újságíró és békeaktivista Oslóba utazzon.