"Ja, kérem, a tél, az nem olyan, mint a nyár" - a szállóigévé lett idézet Traian Bãsescutól származik még abból az időből, amikor a jelenlegi román államfő Bukarest főpolgármesteri székében ült, és a hideg évszaknak megfelelő problémákkal, a távhő árának emelésével és a hóeltakarítás nehézségeivel szembesítették.
Amint e megmosolyogtató kijelentés is utal rá, Romániában soha nem tapadt annyi érzelem, indulat az energiaárak kérdéséhez, mint Magyarországon. A politikai csatározásokban rendre más témák kerültek előtérbe. Ahol a kormány egyik napról a másikra 25 százalékkal csökkenti a közszférában dolgozók bérét, az energiaárak pár százalékos emelése alig nyom a latban.
Egy nemrég közölt európai statisztika tanúsága szerint a romániai lakossági gázár 40 százalékkal alacsonyabb, mint az európai uniós átlag, és 14 százalékkal alacsonyabb, mint a magyarországi. Ráadásul az energiaárakat szabályozó hatóság vezetője nem rég pozitív hírként közölte, hogy az ár remélhetőleg nem emelkedik a tél végéig.
Románia helyzetét az teszi sajátossá, hogy az országban felhasznált földgáz közel kétharmad része hazai termelésű, a legnagyobb gázkitermelő cég pedig továbbra is állami tulajdonban működik. Így az államnak több lehetősége adódik a gázár befolyásolására.
Az alacsony szinten tartott gázár persze nem tetszik az Európai Uniónak. A brüsszeli bizottság többször felszólította Romániát, igazítsa a gázárat az uniós piaci realitásokhoz, hogy ezzel teremtsen versenyhelyzetet az energiapiacán. Bukarestben azonban - úgy tűnik - e tekintetben nem érzik sietősnek az uniós felzárkózást.